A gazdasági válság felszínre hozta az esélyegyenlőség kérdését Nagy-Britanniában. A jogvédelmi és esélyegyenlőségi hivatal vezetője szerint az őshonos angolokat kellene előnyben részesíteni az álláskeresésnél, a szaktárca szerint viszont a kisebbségeket.

Tizenhárom százalékos létszámleépítésről döntött a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút (GySEV) Zrt., így 200 embertől válnak meg ? írja a Népszabadság.

A veszélyeztetett szektorokban dolgozók nemcsak az állásukat, hanem még az öngondoskodás lehetőségét is elveszíthetik: a tervek szerint nem köthetnek majd munkanélküli biztosítást. Így ha elbocsátják őket, nem kaphatnak az állami álláskeresési járadék mellé pluszpénzt.

Az osztrák munkaadók képviselői új bevándorlási koncepciót dolgoztak ki: elsősorban a magasan képzett munkaerőt várják. A munkaerőhiány pótlására évi 20-40 ezer betelepülő kellene, főként németül jól beszélő diplomások, családostól.

Nagyon kevés távmunkát ajánlanak a hirdetési újságok: főként ügynökök vagy hímzésbedolgozók szerepelnek a listán. Nagyritkán egy-két programozói állás is feltűnik, de a legtöbben inkább csak a ?piramisukat építik?, esetleg webkamerás erotikus táncosokra vadásznak. A cégeknek azonban megérné a távmunka bevezetése: recesszió idején ugyanis spórolhatnak vele.

December 5-én valamennyi közintézményi dolgozónak bruttó 20 ezer forint keresetkiegészítés jelenik meg a számláján. Erről született megállapodás tegnap az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács ülésén - írta a keddi Népszabadság és a Világgazdaság.

A pénzügyi válság egyre inkább hatással van az amerikai munkaerőpiacra, derült ki a múlt héten közzétett kormányzati adatsorokból. Az állásukat vesztett bankárok és brókerek nagy számban költöznek el New Yorkból a vidéki városokba, hogy feleannyi fizetésért helyezkedjenek el.

A lábatlani Piszke Papír Zrt. 431 dolgozójából két lépcsőben összesen 147 embert bocsátanak el. Az üzemi tanács leépítésről kifüggesztett tájékoztatóját egy névtelenséget kérő dolgozó juttatta el a hírügynökséghez.

A miniszterelnök várhatóan hétfőn aláírja azt a kormányrendeletet, amely 12 milliárdról kétmilliárdra csökkenti a minisztériumoknál és a háttérintézményeknél a jutalomra felhasználható keretet.

A gazdasági válság alatt különösen fontos, hogy egy cégben vagy szervezetben a munkatársak ne stresszes körülmények között és rosszul felépített rendszerben dolgozzanak - aknákat és tanácsokat mutat az Üzlet és Siker.

Ha lenne egységes uniós minimálbér, akkor az hazánkban valószínűleg legalább negyedmillió forintot jelentene havonta. A magyar szakértő szerint legfeljebb az elvrendszert hozhatnák összhangba. Ebben az esetben is jóval 100 ezer fölé mehetne a magyar minimálbér összege.

A válság lecsengésével elhúzódó recesszió veheti kezdetét hazánkban is, ami az álláshelyek csökkenésével, a munkanélküliség növekedésével jár sajnos együtt ? immár nem csak egyes közgazdászok, hanem a kormányzat is kénytelen ezzel a forgatókönyvvel számolni. A FigyelőNet összegyűjtötte önnek a tíz legrecesszióbiztosabb foglalkozást.

Csökkenti magyarországi fényforrás-termelését a General Electric, az átszervezés miatt 500 dolgozó munkaviszonyát szüntetik meg.

Béremelésre és 13. havi fizetésre nem számíthatnak jövőre az egészségügyi dolgozók. A megkezdett beruházásokat folytatják, és nem csökken a gyógyszer-, gyógyászatisegédeszköz-kassza sem ? írja a Világgazdaság.

A Bosch Csoport hatvani gyárában nem hosszabbítják meg 68 bérelt munkás szerződését.

Idén a harmadik negyedévben 7,7 százalékra nőtt a munkanélküliségi ráta az előző negyedévi 7,5 százalékról, egy éve 7,3 százalék volt a ráta értéke.

A gazdasági válság negyven-ötvenezer áldozatával számol a munkaügyi miniszter, aki szerint elsősorban az autó- és építőiparban, a szolgáltatásban, valamint az elektronika területén dolgozókat érintheti a létszámleépítés ? írja a Népszava.

Elbocsátásokra készül a világ első számú háztartási berendezés gyártója, az amerikai Whirlpool: az idén és jövőre 5 ezer munkahelyet szüntet meg az Egyesült Államokban és Európában elsősorban az Egyesült Államok lakóingatlan piacának pangása miatt.

A Magyar Rektori Konferencia(MRK) elnöksége azt javasolja, hogy alapképzésben a jelenlegi 160 pontról 200-ra emeljék a felvételhez szükséges minimális pontszámokat.

Reményik Kálmán, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) elnök-vezérigazgatója levélben javasolta több állami cég vezetőjének, hogy ne emeljenek bért jövőre a vállalataiknál.