Alkalmi munkavállalói könyvvel immár 10 éve lehet dolgozni hazánkban, azonban mára már kétféle változata van forgalomban. A kék könyvet a magyar és az uniós országok munkavállalói, a zöldet pedig a nem uniós országból érkezett külföldiek használhatják, mezőgazdasági idénymunka-végzéséhez. A változtatás célja volt, hogy több ember dolgozhasson legálisan, úgy, hogy a munkáltató közteherjegy formájában befizeti utána a járulékokat. Ez elvileg biztonságot jelent a munkavállalónak, hiszen így a takarítás, a kerti munka, a diák korrepetálása, tanítása vagy a mezőgazdasági idénymunka legális, nyugdíjképző időszakká válik (még ha csak egy-egy napról is van szó), jogot biztosít az egészségügyi és nyugellátáshoz, valamint a későbbi munkanélküli ellátáshoz is.

Az új kék könyv a munkaügyi kirendeltségen és olyan önkormányzatoknál igényelhető, amelyek a munkaügyi kirendeltségekkel erről megállapodást kötöttek. Kiváltása díjmentes.

A magyar állampolgárok foglalkoztatásához készült kék könyvben a fehér, a kék vagy a zöld színű oldalakon kell regisztrálni a munkavégzést, attól függően, hogy az alkalmazó vállalkozás, magánszemély, kiemelten közhasznú szervezet, vagy mezőgazdasági foglalkoztató. Például az építőipari vállalkozók használják a fehér oldalakat, a háztartási alkalmazottat foglalkoztató magánszemélynek a kék színű oldalakra kell a bélyegeket ragasztani, a mezőgazdaságban idénymunkásokat alkalmazók pedig a zöld oldalakra jegyzik be az adatokat.

A munkaadónak naponta mindössze egy sort kell kitöltenie az alkalmi munkavállalói könyvben, itt a különböző rovatokat értelemszerűen kell kitölteni A megfelelő rovatba beragasztandó közteherjegyet a postán lehet megvásárolni.
Kizárólag a magánszemély munkáltató személyi jövedelemadóból visszaigényelheti a befizetett közteherjegy 75 százalékát. Ehhez a postán minden esetben számlát kell kérnie a megvásárolt közteherjegyről.
A közteherjegy értéke természetesen a munkadíjtól függ. Kisebb értékű közteherjegyet kell beragasztani, ha a foglalkoztatott a munkaügyi központban regisztrált munkanélküli.

Alibinek használják

A tapasztalatok szerint sokan váltják ki az alkalmi munkavállalói könyvet, de nagyon sokan az év végi határidőig úgy adják le, hogy egy darab közteherjegy sem került bele. Ennek oka feltehetően abban keresendő, hogy ellenőrzés esetén (amire nagyon kicsi az esély) futás vagy bujkálás helyett legyen mit lobogtatni. Egy magánháznál munkát végző háztartási alkalmazott esetén annak az esélye, hogy munkaügyi ellenőrök kopogtatnának az ajtón, szinte nulla. Ebből adódóan az alkalmazó nem érdekelt abban, hogy közteherjegyeket ragasztgasson, még akkor sem, ha azok értékének 75 százalékát visszaigényelheti az adóból. Postára menni, megvenni a közteherjegyet, számlát kérni, közteherjegyet beragasztani, számlát öt évig megőrizni, adóbevalláskor molyolni a visszaigényléssel? Ha nem ragaszt közteherjegyet a munkáltató, akkor számos apró kellemetlenségtől, időt rabló sorbanállástól óvja meg magát. Diákokat korrepetáló magántanárnál hasonló a helyzet.

Mi történik akkor, ha mondjuk a házvezetőnő, csak legálisan hajlandó dolgozni? Semmi, könnyű találni száz másik olyan háztartási alkalmazottat, aki "nem ennyire szőrszálhasogató".

Másik tényező, ami hátráltathatja a közteherjegyes alkalmazás terjedését, az információhiányra vezethető vissza. A családok többsége évente maximum egy-két alkalommal hív segítséget kertészeti munkára. Többségében olyanra, amit maguk nem tudnak elvégezni: kertásás, fakivágás. Akik csak ennyire alkalomszerűen alkalmaznak magánszemélyként munkavállalót, azok nincsenek tisztában az alkalmi munkavállalás szabályaival, és többségében azt sem tudják, mi az a közteherjegy. A kertészi munkát vállalók pedig nem érdekeltek, hogy a kapott fizetésük egy részéből közteherjegyet vásároljanak saját könyvükbe, ezzel is csökkentve jövedelmüket.

Összességében a vállalkozók nem érdekeltek a közteherjeggyel kapcsolatos adminisztrációs terhek felvállalásában, a magánszemély alkalmazóknál pedig sokan nincsenek tisztában e foglalkoztatási formával, vagy akik tudják ezt, azoknál is olyan csekély a lebukés esélye, hogy a 75 százalékos visszaigénylés sem elég ösztönző erő. A tapasztalatok szerint az alapötlet jó, csak az ösztönző tényezők tűnnek kevésnek.

nzr