Szakmai fejlődés, nyelvtanulás, a hazai bérek öt-hatszorosa csábíthatja a magyar munkavállalókat az Európai Unió nyugati országaiba. De akadnak, akik messzebb utaznának. Egyre többen érdeklődnek a luxushajókon betölthető állások vagy épp a világ másik oldalán végezhető idénymunkák iránt.

Egyre inkább divat messze földön dolgozni néhány hónapig. Szervezetek tucatjai foglalkoznak határokon, sőt kontinenseken átívelő munkaerő-közvetítéssel, akadnak magyar cégek és nemzetközi vállalatok is. Az érdeklődő rájuk bukkanhat az interneten. Némelyekre panaszkodnak az ügyfelek, és vannak, amelyeket dicsérnek.

Külföldre indulni dolgozni természetesen csak akkor szabad, ha munkahely és letelepedési engedély is van. Az Unió állampolgáraként a tagállamokban személyi igazolvánnyal elvileg mindent el tudunk intézni. Gyakorlatilag viszont - ahogy a tapasztalatok mutatják - bankszámlanyitáskor és különböző szerződések megkötésekor valahol kérik az útlevelet is. Mindezek mellett természetesen ott van a nyelvtudás kérdése. A bátrabbak nekivágnak akár nyelvtudás nélkül, de bölcsebb legalább egy kicsit beszélni az ország nyelvét vagy angolul tudni.

Közvetítő cégekkel?

A munkaerő-közvetítő cégek megítélése változó. Többen megelégedésüknek adnak hangot, mások inkább panaszkodnak. Az egyik iroda által szervezett program résztvevője arról ír, hogy neki alig néhány hét alatt találtak egy remek családot az Egyesült Államokban, ahol bébiszitterként nagyon kellemes hónapokat töltött el.

Egy másik fórumlátogatónak azonban egészen más tapasztalatai vannak. Általánosságokat tartalmazó szerződést írattak alá vele, majd befizette a program díját, és hónapokig nem történt semmi. Amikor elérkezett az utazás pillanata, még nem tudott semmi biztosat. Végül egy Las Vegas-i állásajánlatot kapott, úszómester volt, óránként hat dolláros fizetéssel, amelyből a levonások után csak négy dollár maradt, ami nagyon kevés a szállásra és önellátásra. Mások arról írnak, hogy igen rossz körülmények között kellett dolgozniuk külföldön, de nem mertek hazajönni, mert a munkaszerződés fölmondása és az idő előtti távozás pénzbüntetéssel jár.

Egy 2001-es kormányrendelet szerint a közvetítőnek hitelt érdemlően, írásban kell tájékoztatnia a külföldre készülő munkavállalót a célország jogszabályairól, különösen a foglalkoztatással, a külföldiek munkavállalásával, az idegenrendészettel kapcsolatos törvényekről. Ugyanez a kormányrendelet kimondja, hogy a tájékoztatás elmulasztásával vagy a téves tájékoztatással a magán-munkaközvetítő a munkát keresőnek okozott kárért felelősséggel tartozik. Más kérdés, hogy a jognak minden esetben érvényt lehet-e szerezni.

Vannak, akik válogatnak

Az egyik Magyarországon is működő munkaerő-közvetítő, a Hera Holding International honlapjáról letölthető aktuális hírlevél NSZK-ba invitál bejárónőnek fiatalokat. (10. pont) Utánakérdezni bajos. A többi társaságnál is jellemző egyébként, hogy személyesen kevés információt lehet szerezni. Általában csak e-mail címekbe és olyan telefonvonalakba ütközik az érdeklődő, amelyeken géphang beszél. Akadnak azonban cégek, akik megelőzik az esetleges problémákat, minden kedden és csütörtökön tartanak egy tájékoztató előadást azokról a munkákról, amelyeket ők bocsátanak a jelentkezők rendelkezésére. Így tesz a Crew Agency is. Ők kizárólag hajós utakra szerveznek munkaerőt. Az említett előadásokon pedig lehet kérdezni, elmesélik a hajók útvonalát, és előre meg lehet tudni, pontosan mennyi lesz a fizetés. Ha valaki úgy érzi mindezek után, hogy jelentkezni szeretne, át kell esnie egy felvételi beszélgetésen, ahol megvizsgálják szakmai- és nyelvtudását.

Más vállalatok nem tartják fontosnak az előzetes válogatást, így aki tanácstalan, leginkább a fórumokat látogathatja, ahol viszont egymásnak ellentmondó véleményeket olvashat. Egyébként Baldauf Aladár, a Hera Holding egyik vezetője szerint a fórumok panaszos, durva megnyilvánulásai mögött általában a konkurenciát kell keresni. Megkérdeztük, előfordult-e már, hogy valaki nem volt megelégedve a munkával, amit ajánlottak neki, vagy kellemetlen helyzetbe került az idegen országban. A vezető erre úgy reagált: "a munka világában bármi megtörténhet"; szerinte "a magyarok nem dolgos nép", és akik hazajönnek, önhibájukból teszik.

 Fizess, hogy dolgozhass?

Egy másik társaság, a CCUSA Nyugat-Európába, az Egyesült Államokba és Oroszországba is közvetít munkavállalókat. Úgy tűnik, hogy a CCUSA tényleg idénymunkát ajánl, a szó szoros értelmében. Szeptemberben még a nyári táboroztatásra fiatalokat kereső hirdetéseikkel találkozik, aki ellátogat internetes oldalukra. Egyik ilyen lehetőség a következő: a jelentkezési díj 100 euró, a felvételi díj 375, ezt visszakapja a jelentkező, ha nem nyer fölvételt a programba. Van egy kötelező biztosítás, amely 70-80 dollár havonta. Szükséges erkölcsi bizonyítvány, egy személyes interjú az amerikai követségen, plusz a vízum díja. Ha valaki megváltoztatja az indulás előre megbeszélt időpontját, 175 euró büntetésre számíthat. Minden résztvevő egészségügyi kérdőívet kap, amelyet orvosával kell kitöltetnie, sőt, néhány tábor még külön védőoltásokat tesz kötelezővé, amelyek költsége természetesen a kiutazót terheli. Mindezekért cserébe a cég eljuttatja a jelentkezőt a tábor helyszínére. De visszafelé már a résztvevőnek kell megoldania a reptérre jutást és a hazautazást. A program 9-11 hétig tart, és a szerződés kimondja, hogy a résztvevő nagymértékben feladja kényelmét, magánéletét; a táborban való munka hosszú, fárasztó napokat jelent, be kell tartani a tábor szabályait, amelyek korlátozhatják az illető személyes szabadságát és megszokott életvitelét. A nagyjából három hónap alatt 775-1225 dollárt lehet keresni, az életkortól és az esetleges tanfolyami végzettségtől függően.

A Costa Blanca Kft. Információs- és Szolgáltató Iroda szintén külföldi munkalehetőségekkel foglalkozik. Olyan cégek, intézmények, hotelek, éttermek gyűjteményét kínálja, amelyekben nagy a munkaerő-vándorlás. Információs anyagaik többezer forintba kerülnek . Vannak köztük olyanok, mint azt Horváth István cégvezetőtől megtudtam, amelyek konkrét ajánlatokat tartalmaznak, mások leközlik azokat a cégeket, ahol rendszeres a munkaerő-felvétel. Ám ha valaki megvásárolja a tájékoztatót, nem biztos, hogy föl is fogják venni az ott hirdetett állásra.

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szerint egyébként nem lehet pénzt kérni a leendő munkavállalótól. Egy kivétel létezik csupán: hogyha valakinek külföldön intéznek állást. Témánál vagyunk tehát. Érdemes kissé szétnézni az irodák háza táján választás előtt: milyen címen kérnek pénzt és mennyit. Egyes szervezetek a munka helyszínére jutást is elintézik. Ilyen esetben természetesen előfordulhat, hogy rajtuk keresztül kell befizetni a repülőjegy árát.

A külföldi munkavállalásnak kétségtelenül vannak veszélyei, de sokaktól hallani, mennyire kellemesen érezték magukat egy másik országban. Ám akik azt állítják, hogy megkárosították őket, váltig bizonygatják, hogy az elismerő leveleket maguk a cégek teszik az internetre. Mindenesetre nem került még napvilágra olyan ügy, amelyben feljelentést tettek volna. A magyarországi Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség - amint azt Kathi Attila, a szervezet szóvivője elmondta - nem jogosult lépni ilyen jellegű ügyekben. Hasonló esetekben csak a bíróság, a kinti munkaadóval fennálló jogvita esetén pedig csak a kinti hatóságok jogosultak eljárni vagy állást foglalni. A szóvivő ugyanakkor arról is tájékoztatott - ami a külföldön dolgozni készülők számára megnyugtató lehet -, hogy alakulóban van az Európai Fogyasztóvédelmi Központok Hálózata, amely jogi segítséget nyújt majd az Európai Unió országaiban a hasonló vitás esetek megoldásában. Ami pedig az Európán kívüli országokba készülőket illeti - egyelőre böngésszék a fórumokat és a célország jogszabályait, hogy kiderüljön, miként érdemes útnak indulni.

Knap Gábor

Fotó-grafika: Tom Denham