A felnőtt magyar lakosság véleménye szerint ma Magyarországon az életben való előrejutáshoz az a legfontosabb, hogy valaki ismer-e befolyásos embereket, illetve, hogy mennyire törekvő típus - derül ki a CEU (Közép-európai Egyetem) megbízásából végzett Tárki-kutatás májusi eredményeiből.

2007 májusában egy országosan reprezentatív kérdőíves felmérés során az életben való előrejutást befolyásoló tényezőkről kérdeztük a lakosságot. A felnőtt magyar lakosság véleménye szerint ma Magyarországon az életben való előrejutáshoz az a legfontosabb, hogy valaki ismer-e befolyásos embereket, illetve, hogy mennyire törekvő típus.

Sokan fontosnak tartják azt is, az embernek milyen vele született adottságai vannak, valamint az érvényesülés alapjaként kezelik, hogy vannak-e jó politikai kapcsolatai. A kor, a gazdag családi háttér, valamint a kemény munkamorál is jelentős szerepet tölt be az életben való érvényesülésben a lakosság véleménye szerint.

Szintén fontos a boldoguláshoz, de már közel sem annyira, mint az előbb említett tényezők, hogy milyen magas az illető szüleinek az iskolai végzettsége, hogy mely országrészben él, és hogy jelenleg az állami vagy a magánszektorban dolgozik. A magyar lakosok kevésbé jelentős befolyásoló tényezőnek tartják az életben való előrejutásban, hogy az adott személy milyen vallású. Szintén kevésbé számít, hogy az illető külföldön dolgozik-e éppen. Sem az etnikai csoportba való tartozást, sem a nemek különbségét nem gondolják erősen befolyásoló lehetőségnek az előrejutásban.

Az életben való előrejutás egyik tényezőjét, hogy befolyásos embereket ismerjünk, a budapesti lakosok, a Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon élők fontosabbnak tartják, mint a községekben élők, vagy az észak-alföldi régió lakosai. Közép-Magyarország lakosaihoz és azon belül is leginkább a fővárosiakhoz képest a kistelepüléseken élők kevésbé tartják jelentősnek azt is, hogy milyen vallású adott illető, aki szeretne előrébb jutni.

Adataink azt mutatják, hogy minél magasabb egyéni jövedelmi kategóriába tartozik valaki, annál kevésbé tartja fontosnak az életben való előrejutáshoz, hogy külföldön vagy belföldön dolgozik-e jelenleg. Ellenben az iskolai végzettség nem differenciálta jelentős mértékben a lakosság véleményét ilyen szempontból.
(TÁRKI)