Nem vicc, valóban így van, legalábbis, ha hinni lehet az  Office Angels brit fejvadász cég felmérésének. A brit szakemberek ugyanis rájöttek egy eddig kevesek által ismert nagy igazságra, miszerint a hét munkanapjai közül a szerda a legalkalmasabb arra, hogy megkörnyékezzük a főnököt: ugyan, legyen már olyan jó és emelje fel a fizetésünket!  

A hétfőről régóta tudjuk, hogy semmire sem jó. Undok, kellemetlen nap, talán még az a legjobb benne, hogy csak 24 óráig tart - igaz, addig sem könnyű elviselni. Gyakorlott munkavállalók az embert próbáló hétvégi bulikat már nem vasárnapra, hanem inkább péntekre, vagy szombatra teszik, hogy a hét utolsó napján még legyen idejük kipihenni a hétvége fáradalmait. Ám ezzel valójában a vasárnapot is elrontják, hiszen már ezen a napon is a hétfőre gondolnak, ami egy igen kellemetlen, undok nap ? lásd, mint fenn.

A hétfőt ezzel már ki is merítettük, nincs mit mondani róla, szemben a keddel, mely viszont már a lehetőségek széles skáláját hordozza magában. Az említett felmérés szerint ugyanis ilyenkor tudjuk a főnökséget elkápráztatni jó tulajdonságainkkal. A főnökök ugyanis ezen a napon különösen fogékonyak arra, hogy mindennek a jó oldalát lássák. Ha meg vagyunk győződve arról, hogy nélkülünk a vállalat már rég a csőd szélén tántorogna, a keddnél kedvezőbb időpontot alig találhatnánk arra, hogy ezt a főnökben is tudatosítsuk. Ugyan ez a nap arra is alkalmas, hogy a hivatali ranglétrán előttünk állókkal rossz híreket közöljünk. Ha kedden közöljük a főnökkel, hogy kereskedelmi partnerünk lemondott egy igen jelentős szállítmányt, és a cég árbevétele az egyharmadára csökken, lehet, hogy a főnök mogorva arckifejezést erőltet magára, de a csoportos öngyilkosság elkövetése kevéssé látszik valószínűnek.

A keddnél talán csak a szerda jobb. Ez a munkahelyi hagyomány szerint a hét legkreatívabb napja. (A rossz nyelvek szerint Einstein egy szerdai napon fedezte fel a relativitás elméletét. Még rosszabb nyelvek és előkerült dokumentumok ugyanakkor azt állítják, hogy az érdem valójában a feleségéé, aki legalább akkora koponya volt, mint az ő imádott Albertje, de az asszonynak a Nobel-díj helyett maradt a konyha és az egyéb háztartási munkák.)

A csütörtök is igen jó nap, legalábbis azoknak, akik nem szeretnek csütörtököt mondani. Ami viszont kevéssé teszi szimpatikussá: amennyiben előző nap elmulasztottuk fizetésemelést kérni, akkor most már közel egy hétig kell rostokolnunk, míg újólag előrukkolhatunk ezzel a pénztárcánknak kedves ötlettel. Ugyanakkor nem hallgathatjuk el, hogy a csütörtök veszélyeket is hordoz magában: a főnököknek ugyanis gyakran ekkor jut eszükbe, hogy adjanak még valamilyen sürgős munkát, amelyet persze, már csak a nagy mennyisége miatt is, nem tudunk pénteken elvégezni, ezért kénytelenek leszünk hazavinni a hétvégére. (Ebben az esetben pedig borul minden, amit eddig írtunk).

A péntekkel lényegében nem is lenne semmi baj ? kivéve persze, hogy ezen a napon is éppoly korán kell kelni, mint a hét többi munkanapján. Jó viszont, hogy a főnök már a közelgő hétvégére gondol, s a gondolatot, mint tudjuk, tett követi, azaz már délben elhúz vidéki kis kulipintyójába.

Ilyenkor azért nem árt óvatosnak lenni: nehogy hebehurgya módon azonnal utána vessük magunkat! Előfordulhat, hogy szeretett munkahelyi vezetőnk valamit itt felejtett és visszajön érte. Ha azonban távozása után másfél órával sem tűnik fel a gépkocsija a céges parkolóban, kezdhetünk reménykedni: ez a hét is eltelt, már csak a következőt, meg az összes többit kell valahogy kibírnunk.

Föld S. Péter