A kormány adómódosítási javaslatai elősegítik a gazdaság versenyképességének erősítését, a gazdaság növekedésének gyorsítását, illetve az adó- és járulékterhek szolid mérséklését, úgy, hogy közben biztosítják a további egyensúlyjavulást - mondta expozéjában a pénzügyminiszter szerdán a parlamentben, az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának kezdetén.

Veres János elismerte, hogy eredetileg 2009-re nagyobb mozgástérrel számoltak, de mint mondta, a körülmények a vártnál kedvezőtlenebbül alakultak. Ide sorolta a "legnagyobb ellenzéki párt szélsőségesen reformellenes magatartását", a belpolitikai fejleményeket, illetve a világgazdasági folyamatokat.

Az Országgyűlés Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottságának hétfői ülésén 9 igen és 10 tartózkodás mellett nem vette tárgysorozatba Vas János (MDF) képviselő önálló indítványát, amelyben a képviselő országgyűlési határozat megalkotását kezdeményezte a nyilvántartott álláskeresők, a szociális ellátásban részesülők és a különböző közfoglalkoztatási formákban dolgozók egységes nyilvántartásáról.

Vas János fontosnak nevezte, hogy az önkormányzatok és a foglalkoztatásért felelős hatóságok ugyanabból az adatbázisból dolgozzanak.
Fekete László, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese kifejtette: szakmailag egyetért a közös adatbázist tartalmazó rendszer kialakításával, működtetésével.

A Munka törvénykönyvének módosítását szorgalmazza a Vasas Szakszervezeti Szövetség, csatlakozva a Fémipari Szakszervezetek Világszövetsége felhívásához, amelyet a bizonytalan foglalkoztatás ellen, a tisztes munka érdekében indított el - tájékoztatott Balogh Béla a szakszervezeti tömörülés elnöke.

A Vasas Szakszervezeti Szövetség Szövetségi Tanácsa azért csatlakozott a felhíváshoz, mert fontosnak tartja, hogy a foglalkoztatási formák biztonsága növekedjen - mondta Balogh Béla.  Rámutatott: Magyarországon sok százezren hónapról hónapra hosszabbított munkaszerződésekkel vagy kölcsönzött munkavállalóként bizonytalan és kiszámíthatatlan jövővel tudják csak eltartani családjukat.

A köztisztviselők, bírák és ügyészek illetményalapja nem növekszik jövőre, viszont a professzoroké több mint 20 ezer forinttal emelkedik a 2009. évi költségvetési törvényjavaslatban.

A költségvetési törvényben általában nem jelenik meg a közszféra béremelése, hiszen az a bértárgyalások eredményeként alakul ki, ami eddig még sohasem zárult le a költségvetési javaslat beterjesztéséig.

A személyes adatok védelméhez való jog és a magánszféra védelméhez való jog nem csupán a magánszférájában, hanem munkahelyén is megilleti az egyént. A munkáltató nem vizsgálhatja át tetszése szerint a dolgozó öltözőszekrényét, e-mail postafiókját, számítógépét, ruházatát, és nem gyűjthet róla titkos formában adatokat.  

Az ombudsman a jogállam alkotmányos szemléletével ellentétesnek, az adatvédelmi törvény rendelkezéseivel szembenállónak minősítette azt az ajánlatot, hogy egy cég besúgókat "telepítene" a megbízó munkatársai közé és így látná el a vezetőket információkkal.

Októberben nyújtja be az Országgyűlésnek az "Út a munkához" programhoz kapcsolódó törvénymódosításokat a szociális tárca, amely azzal számol, hogy ennek segítségével több mint 80 ezer ember fog segély helyett dolgozni.

A javaslat hat jogszabály módosítását tartalmazza. A kormányszóvivő szeptember közepén jelentette be, hogy a középtávú munkaprogram szerint a szociális és munkaügyi miniszternek október közepéig van ideje elkészíteni javaslatát a szociális segélyezési rendszer és a közfoglalkoztatási programok szétválasztására. 

A pénzügyminiszter várhatóan a jövő héten terjeszti a kormány elé az adómódosító, és a következő héten a jövő évi költségvetési javaslatokat.

Veres János elmondta: az adójavaslatoknak köszönhetően jelentős egyszerűsítésekre és tehercsökkentésre kerül sor, az egyensúlyi követelmény maradéktalan betartása mellett.

Az építési vállalkozók szeptember 1-től csak úgy kalkulálhatják díjaikat, hogy abban az építőipari rezsióradíj alapján számolt munkadíjat kell szerepeltetniük - az erről szóló rendelet a Magyar Közlöny legutóbbi számában jelent meg.

A kormány újabb rendeletében több jogszabályt módosított a kiemelt beruházások gyorsítása érdekében. Ennek részeként több ponton kiegészítette a múlt év utolsó napján született rendeletét, amely az építőipari kivitelezés szabályait tartalmazza. 

Üzemi baleset következménye tartós egészségkárosodás is lehet, amelynek tartamára a kárt szenvedőt baleseti járadék illetheti meg. Meddig és milyen feltételekkel? Ezt foglaljuk össze a Jogtanácsadó című szakfolyóirattal együttműködve.

Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset következtében 13 százalékot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, ám baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék nem illeti meg.

A bíróság elutasította a szakszervezetek kifogását, amelyben azt állították, hogy az egri megyei kórház működtetését elnyerő HospInvest Zrt. jogellenesen köt szerződéseket a dolgozókkal, illetve hogy július elseje után a zrt. már nem veheti át a kórház üzemeltetését - erről sajtóközleményben tájékoztatott a HospInvest.

Deák Gábor, a társaság alelnöke elmondta: az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ), a Medicaritas és a Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ) azzal támadta a HospInvestet, hogy jogellenesen cselekedett akkor, amikor új munkaszerződést küldött ki az egri Markhot Ferenc Kórház dolgozóinak, továbbá azt állították, hogy a július elsejei tervezett átadás után a HospInvest már nem veheti át az üzemeltetést.

Összesen több mint félmilliárd forintot kénytelen kifizetni hétezer dolgozójának az Országos Mentőszolgálat, miután négy év pereskedést követően a Legfelsőbb Bíróság jogerősen igazat adott a Mentődolgozók Önálló Szakszervezetének - írta szerdán a Magyar Hírlap.

Toma Lajos, a reprezentatív szakszervezet elnöke a lapnak elmondta, hogy kedden tárgyalt az Országos Mentőszolgálat vezetőivel az elmaradt juttatások kifizetésének lehetőségéről, és azt a választ kapta, hogy "jelenleg nem látják a forrást a bírósági ítélet végrehajtásához, de keresik a megoldást". 

Még akkor is jogellenes a munkahelyi feketelisták nyilvánosságra hozatala, ha ahhoz a listán szereplő munkavállaló hozzájárult.

Az adatvédelmi biztos állásfoglalása szerint ugyanis a feketelistán történő adatkezelés révén elért cél nem felel meg az adatvédelmi törvényben rögzített úgynevezett célhoz kötöttség elvének, vagyis nem tekinthető jogszerűnek - írta hétfői számában a Népszava.

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) három olyan törvénymódosítást szorgalmaz, amely enyhítené a munkavállalók kiszolgáltatottságát; emellett a párt felszólítja a kormányt, hogy állítsa vissza a munkaügyi perek illetékmentességét. Erről a KDNP alelnöke beszélt csütörtökön, Budapesten.

A KDNP a munkavállalók jelenlegi kiszolgáltatott helyzetén törvénymódosításokkal kíván változtatni, így még az ősszel három javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek - közölte Harrach Péter sajtótájékoztatón.

A nyugdíjpénztárak az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, vagy pedig a magánnyugdíjpénztárak közé sorolhatók. Mi az alapvető különbség a kettő között? Ezt foglaljuk össze tömören a Jogtanácsadó című szakfolyóirat segítségével.

Az év felének elteltével a média gyakran közölt írásokat, statisztikákat és adatokat a nyugdíjpénztárak helyzetéről, gazdálkodásukról. Milyen jogintézményekről is van szó ezekben a cikkekben?

Az EU-ban minden hét percben ketten halnak meg munkahelyi balesetben vagy foglalkozási ártalom miatt, a tragédiák többsége azonban kockázatértékeléssel megelőzhető - áll a témában kampányt indító Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) közleményében.

Az Eurostat és az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének (ILO) becslései szerint évente 165 ezer 220 ember hal meg az unióban munkával kapcsolatos okok miatt. A tragédiák többsége azonban megelőzhető, aminek első lépése a kockázatértékelés. Ez az "Egészséges munkahelyek: Jó Önnek, jó a vállalkozásoknak" című tájékoztatási kampány üzenete.