Legnagyobb terjedelemben az önálló munkakörben foglalkoztatott vezetők és magasabb vezetők illetményrendszerével foglalkozik a közalkalmazotti törvény módosítása, amelyet pénteken terjesztett a parlament elé a szociális és munkaügyi miniszter, a javaslat szövege az Országgyűlés honlapján olvasható.

A jelenlegi szabályok szerint a miniszter meghatározhatja azokat a munkaköröket, ahol csak magyar állampolgárral, büntetlen előéletű, valamint a tizennyolcadik életévét betöltött személlyel létesíthető közalkalmazotti jogviszony.

Törvénymódosítási javaslatot nyújt be a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) a parlamentnek, amellyel a Munka Törvénykönyvét módosítanák úgy, hogy a vasárnapi munka csak a társadalmilag feltétlen szükséges mértékig csökkenjen - jelentette be Harrach Péter, a párt alelnöke csütörtökön Budapesten.

A KDNP a Munkástanácsok Országos Szövetségével is egyeztetett, így született meg az a módosító javaslat, melyről ötpárti egyeztetést kezdeményezünk - mondta Harrach Péter sajtótájékoztatón. Hozzátette: ha az ötpárti egyeztetés sikertelen, a KDNP egyedül nyújtja be a javaslatot.

A munkára ösztönző törvényjavaslatokról és az adókönnyítésekről tárgyal mai ülésén az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT).

A testület egyebek között foglalkozik azzal a javaslattal, miszerint a rendszeres szociális segélyben részesülőknek negyedévente legalább 15 napnyi közfoglalkoztatásban kellene részt venniük, ezt a kötelezettséget teljesíthetnék alkalmi munkavállalással is.

Nem tárgyalta meg a következő évekre vonatkozó adómódosítási javaslatokat az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteken, a munkaadói oldal a következő ülésre ígérte az egységes álláspont kialakítását.

A fórumnak nem sikerült megegyezni a rendezett munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó jogszabály-módosításokról sem. A következő ülésre a munkáltatói oldal olyan javaslatokat dolgoz ki, amely alapján talán sikerül megegyezni erről a témakörről. 

Hamarosan ítélet várható a Zala Megyei Bíróságon abban a perben, amelyben csaknem 300 zalai tűzoltó túlmunkájának megfizetése a tét - közölte hétfői sajtótájékoztatóján a zalai ítélőszék elnöke.

Magyar Károly emlékeztetett arra, hogy Zalában egy orvosi ügyelet díjazása iránti, Veszprémből átkerült perben egy részítéletben már olyan döntés született, hogy a pihenőidőt és a munkaidőt nem lehet a közösségi joggal ellentétes módon értelmezni. 

Új jogszabályok léptek életbe a munkaügyi pereknél, meggondolásra késztetve a munkavállalókat, hogy a munkáltatójukkal szembeni vitás ügyeiket egyáltalán bíróság elé merjék-e vinni. Ha ugyanis veszítenek, az  illetéket és a per egyéb költségeit is fizetniük kell a február hatodika után indított perekben. Az igazságügyi tárca döntése ellen - amely az Országos Érdekegyeztető Tanács megkérdezése nélkül született - tiltakoznak a szakszervezetek. Rózsáné dr. Lupkovics Mariannt, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének jogászát kérdeztük a részletekről.

A munkaügyi perek eddig költségmentesek voltak a munkavállalók számára. Ha elvesztették a pert, akkor is csak az ellenfél által igényelt ügyvédi díjat voltak kötelesek megfizetni. 

Komoly konfliktushelyzet lesz abból, ha a kormány a jelenleg rendelkezésére álló szakértői anyag alapján kezd a törvény-előkészítő munkába a munka törvénykönyvének átalakítása során - jelentette ki Borsik János, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség (ASZSZ) elnöke sajtótájékoztatón Debrecenben.

A munka törvénykönyvének módosítását célzó szakértői javaslat olyan mértékben eltér a szakszervezetek véleményétől, hogy az komoly konfliktushoz vezethet. Még ezen a héten tárgyalnak a kormánnyal, a munkaadókkal és a szakszervezetekkel annak érdekében, hogy vonják vissza ezt a javaslatot - tette hozzá Borsik János. 

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumhoz több megkeresés érkezett, amely a munkaügyi perekben biztosított költségkedvezmények közelmúltban hatályba lépett szabályozását kifogásolta. A tárca minden beadványt megvizsgál; szakértői tárgyalások és államtitkári egyeztetések kezdődtek a munkaügyi tárcával is.

 A minisztérium szakmai álláspontja változatlan a tekintetben, hogy a rászorultságnak kell állnia a költségvetésből finanszírozott állami kedvezmények odaítélésének középpontjában.

Kishazánkban már sokaknak elment a kedve a bíróságra járástól, a saját igazuknak keresésétől, mert ahogy szakemberek némelyikétől hallani: igazságszolgáltatás nincs, maximum jogszolgáltatás. Mostantól munkaügyben sem éri meg pereskedni.

A versenyképességet és a munkajogi védelmet egyszerre kellene erősíteni az egyes európai uniós tagországokban - vetették fel a munkaügyi és szociális szakminiszterek a napokban tartott szlovéniai tanácskozásukon.

A magyar jogszabály, a Munka törvénykönyve törekszik a kettős cél szem előtt tartására, eddigi módosításai is a kompromisszumot célozták a munkáltatói érdekképviseleteknek a versenyképesség javítására és a munkavállalói érdekképviseleteknek a munkajogi védelem erősítésére vonatkozó követelései között.