Az LMP úgy véli, hogy a munka törvénykönyvének (Mt). új koncepciója újabb csapás a családokra: a kormány nemcsak az anyák, hanem az apák számára is megnehezíti a szülői feladatok ellátását, illetve a munka és a családi élet összehangolását.

Az ellenzéki párt az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében leszögezi: szomorú, hogy a Fidesz családbarát politikája eddig csak a jómódú családokat segítette, és a nők munkaerő-piaci helyzetét tovább rontotta. Az apák szerepének erősítése is puszta ígéret maradt, sőt az új Mt. tervezete még inkább megnehezíti az apák dolgát - emelik ki.

A szabadság megváltásának lehetőségét, valamint a prémium, jutalom és bónusz szabályait is rögzíteni kell az új Munka törvénykönyvében (Mt.) a BDO Magyarország Tanácsadó Kft. szerint.

A jobboldali értékrendű Munkástanácsok sem tartja elfogadhatónak a tervezett munkajogi szabályozást.

A munkaadók üdvözlik és jó irányúnak tartják a Munka törvénykönyvének tervezett változtatásait, mivel szerintük azok a vállalkozások és a gazdaság versenyképességét növelik, ugyanakkor a munkaadók nem partnerek abban, hogy a munkavállalók "jogfosztottá" váljanak - mondták a munkáltatói érdekképviseletek vezetői pénteken a találkozó után.

A szakszervezetekkel tartott csütörtöki konzultáció után a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) megvizsgálja, hogy az érdekképviseletek mely javaslatai építhetők be az új Munka törvénykönyve (Mt.) tervezetébe, de az biztosra vehető, hogy nem gyengül a munkavállalók személyhez fűződő jogainak védelme, és nem csökken az alapszabadság, valamint az életkor alapján járó pótszabadság mértéke - közölte az NGM az MTI-vel csütörtökön.

Az MSZP munkástagozata felszólította a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárt, hogy tárgyaljon a munka törvénykönyve módosítása által érintett csoportokkal.

Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) tiltakozik az új Munka törvénykönyvében (Mt.) foglaltak, valamint az ellen, hogy a kormány most sem egyeztetett a tervezett módosításokról - közölte az érdekképviselet az MTI-vel.

Az új Munka törvénykönyvével kapcsolatos javaslat csütörtökön délután nem volt fenn a parlament honlapján, az ASZSZ közlése szerint a tervezet "kerülő úton" jutott el hozzájuk. 

A pénzügyminiszter várhatóan a jövő héten terjeszti a kormány elé az adómódosító, és a következő héten a jövő évi költségvetési javaslatokat.

Veres János elmondta: az adójavaslatoknak köszönhetően jelentős egyszerűsítésekre és tehercsökkentésre kerül sor, az egyensúlyi követelmény maradéktalan betartása mellett.

Az építési vállalkozók szeptember 1-től csak úgy kalkulálhatják díjaikat, hogy abban az építőipari rezsióradíj alapján számolt munkadíjat kell szerepeltetniük - az erről szóló rendelet a Magyar Közlöny legutóbbi számában jelent meg.

A kormány újabb rendeletében több jogszabályt módosított a kiemelt beruházások gyorsítása érdekében. Ennek részeként több ponton kiegészítette a múlt év utolsó napján született rendeletét, amely az építőipari kivitelezés szabályait tartalmazza. 

Üzemi baleset következménye tartós egészségkárosodás is lehet, amelynek tartamára a kárt szenvedőt baleseti járadék illetheti meg. Meddig és milyen feltételekkel? Ezt foglaljuk össze a Jogtanácsadó című szakfolyóirattal együttműködve.

Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset következtében 13 százalékot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, ám baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék nem illeti meg.

A bíróság elutasította a szakszervezetek kifogását, amelyben azt állították, hogy az egri megyei kórház működtetését elnyerő HospInvest Zrt. jogellenesen köt szerződéseket a dolgozókkal, illetve hogy július elseje után a zrt. már nem veheti át a kórház üzemeltetését - erről sajtóközleményben tájékoztatott a HospInvest.

Deák Gábor, a társaság alelnöke elmondta: az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ), a Medicaritas és a Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ) azzal támadta a HospInvestet, hogy jogellenesen cselekedett akkor, amikor új munkaszerződést küldött ki az egri Markhot Ferenc Kórház dolgozóinak, továbbá azt állították, hogy a július elsejei tervezett átadás után a HospInvest már nem veheti át az üzemeltetést.

Összesen több mint félmilliárd forintot kénytelen kifizetni hétezer dolgozójának az Országos Mentőszolgálat, miután négy év pereskedést követően a Legfelsőbb Bíróság jogerősen igazat adott a Mentődolgozók Önálló Szakszervezetének - írta szerdán a Magyar Hírlap.

Toma Lajos, a reprezentatív szakszervezet elnöke a lapnak elmondta, hogy kedden tárgyalt az Országos Mentőszolgálat vezetőivel az elmaradt juttatások kifizetésének lehetőségéről, és azt a választ kapta, hogy "jelenleg nem látják a forrást a bírósági ítélet végrehajtásához, de keresik a megoldást".