A kormány adómódosítási javaslatai elősegítik a gazdaság versenyképességének erősítését, a gazdaság növekedésének gyorsítását, illetve az adó- és járulékterhek szolid mérséklését, úgy, hogy közben biztosítják a további egyensúlyjavulást - mondta expozéjában a pénzügyminiszter szerdán a parlamentben, az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának kezdetén.

Veres János elismerte, hogy eredetileg 2009-re nagyobb mozgástérrel számoltak, de mint mondta, a körülmények a vártnál kedvezőtlenebbül alakultak. Ide sorolta a "legnagyobb ellenzéki párt szélsőségesen reformellenes magatartását", a belpolitikai fejleményeket, illetve a világgazdasági folyamatokat.

Az Országgyűlés Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottságának hétfői ülésén 9 igen és 10 tartózkodás mellett nem vette tárgysorozatba Vas János (MDF) képviselő önálló indítványát, amelyben a képviselő országgyűlési határozat megalkotását kezdeményezte a nyilvántartott álláskeresők, a szociális ellátásban részesülők és a különböző közfoglalkoztatási formákban dolgozók egységes nyilvántartásáról.

Vas János fontosnak nevezte, hogy az önkormányzatok és a foglalkoztatásért felelős hatóságok ugyanabból az adatbázisból dolgozzanak.
Fekete László, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese kifejtette: szakmailag egyetért a közös adatbázist tartalmazó rendszer kialakításával, működtetésével.

A Munka törvénykönyvének módosítását szorgalmazza a Vasas Szakszervezeti Szövetség, csatlakozva a Fémipari Szakszervezetek Világszövetsége felhívásához, amelyet a bizonytalan foglalkoztatás ellen, a tisztes munka érdekében indított el - tájékoztatott Balogh Béla a szakszervezeti tömörülés elnöke.

A Vasas Szakszervezeti Szövetség Szövetségi Tanácsa azért csatlakozott a felhíváshoz, mert fontosnak tartja, hogy a foglalkoztatási formák biztonsága növekedjen - mondta Balogh Béla.  Rámutatott: Magyarországon sok százezren hónapról hónapra hosszabbított munkaszerződésekkel vagy kölcsönzött munkavállalóként bizonytalan és kiszámíthatatlan jövővel tudják csak eltartani családjukat.

A köztisztviselők, bírák és ügyészek illetményalapja nem növekszik jövőre, viszont a professzoroké több mint 20 ezer forinttal emelkedik a 2009. évi költségvetési törvényjavaslatban.

A költségvetési törvényben általában nem jelenik meg a közszféra béremelése, hiszen az a bértárgyalások eredményeként alakul ki, ami eddig még sohasem zárult le a költségvetési javaslat beterjesztéséig.

A személyes adatok védelméhez való jog és a magánszféra védelméhez való jog nem csupán a magánszférájában, hanem munkahelyén is megilleti az egyént. A munkáltató nem vizsgálhatja át tetszése szerint a dolgozó öltözőszekrényét, e-mail postafiókját, számítógépét, ruházatát, és nem gyűjthet róla titkos formában adatokat.  

Az ombudsman a jogállam alkotmányos szemléletével ellentétesnek, az adatvédelmi törvény rendelkezéseivel szembenállónak minősítette azt az ajánlatot, hogy egy cég besúgókat "telepítene" a megbízó munkatársai közé és így látná el a vezetőket információkkal.

Októberben nyújtja be az Országgyűlésnek az "Út a munkához" programhoz kapcsolódó törvénymódosításokat a szociális tárca, amely azzal számol, hogy ennek segítségével több mint 80 ezer ember fog segély helyett dolgozni.

A javaslat hat jogszabály módosítását tartalmazza. A kormányszóvivő szeptember közepén jelentette be, hogy a középtávú munkaprogram szerint a szociális és munkaügyi miniszternek október közepéig van ideje elkészíteni javaslatát a szociális segélyezési rendszer és a közfoglalkoztatási programok szétválasztására. 

A pénzügyminiszter várhatóan a jövő héten terjeszti a kormány elé az adómódosító, és a következő héten a jövő évi költségvetési javaslatokat.

Veres János elmondta: az adójavaslatoknak köszönhetően jelentős egyszerűsítésekre és tehercsökkentésre kerül sor, az egyensúlyi követelmény maradéktalan betartása mellett.

Az építési vállalkozók szeptember 1-től csak úgy kalkulálhatják díjaikat, hogy abban az építőipari rezsióradíj alapján számolt munkadíjat kell szerepeltetniük - az erről szóló rendelet a Magyar Közlöny legutóbbi számában jelent meg.

A kormány újabb rendeletében több jogszabályt módosított a kiemelt beruházások gyorsítása érdekében. Ennek részeként több ponton kiegészítette a múlt év utolsó napján született rendeletét, amely az építőipari kivitelezés szabályait tartalmazza. 

Üzemi baleset következménye tartós egészségkárosodás is lehet, amelynek tartamára a kárt szenvedőt baleseti járadék illetheti meg. Meddig és milyen feltételekkel? Ezt foglaljuk össze a Jogtanácsadó című szakfolyóirattal együttműködve.

Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset következtében 13 százalékot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, ám baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék nem illeti meg.

A bíróság elutasította a szakszervezetek kifogását, amelyben azt állították, hogy az egri megyei kórház működtetését elnyerő HospInvest Zrt. jogellenesen köt szerződéseket a dolgozókkal, illetve hogy július elseje után a zrt. már nem veheti át a kórház üzemeltetését - erről sajtóközleményben tájékoztatott a HospInvest.

Deák Gábor, a társaság alelnöke elmondta: az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ), a Medicaritas és a Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ) azzal támadta a HospInvestet, hogy jogellenesen cselekedett akkor, amikor új munkaszerződést küldött ki az egri Markhot Ferenc Kórház dolgozóinak, továbbá azt állították, hogy a július elsejei tervezett átadás után a HospInvest már nem veheti át az üzemeltetést.

Összesen több mint félmilliárd forintot kénytelen kifizetni hétezer dolgozójának az Országos Mentőszolgálat, miután négy év pereskedést követően a Legfelsőbb Bíróság jogerősen igazat adott a Mentődolgozók Önálló Szakszervezetének - írta szerdán a Magyar Hírlap.

Toma Lajos, a reprezentatív szakszervezet elnöke a lapnak elmondta, hogy kedden tárgyalt az Országos Mentőszolgálat vezetőivel az elmaradt juttatások kifizetésének lehetőségéről, és azt a választ kapta, hogy "jelenleg nem látják a forrást a bírósági ítélet végrehajtásához, de keresik a megoldást". 

Még akkor is jogellenes a munkahelyi feketelisták nyilvánosságra hozatala, ha ahhoz a listán szereplő munkavállaló hozzájárult.

Az adatvédelmi biztos állásfoglalása szerint ugyanis a feketelistán történő adatkezelés révén elért cél nem felel meg az adatvédelmi törvényben rögzített úgynevezett célhoz kötöttség elvének, vagyis nem tekinthető jogszerűnek - írta hétfői számában a Népszava.

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) három olyan törvénymódosítást szorgalmaz, amely enyhítené a munkavállalók kiszolgáltatottságát; emellett a párt felszólítja a kormányt, hogy állítsa vissza a munkaügyi perek illetékmentességét. Erről a KDNP alelnöke beszélt csütörtökön, Budapesten.

A KDNP a munkavállalók jelenlegi kiszolgáltatott helyzetén törvénymódosításokkal kíván változtatni, így még az ősszel három javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek - közölte Harrach Péter sajtótájékoztatón.

A nyugdíjpénztárak az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, vagy pedig a magánnyugdíjpénztárak közé sorolhatók. Mi az alapvető különbség a kettő között? Ezt foglaljuk össze tömören a Jogtanácsadó című szakfolyóirat segítségével.

Az év felének elteltével a média gyakran közölt írásokat, statisztikákat és adatokat a nyugdíjpénztárak helyzetéről, gazdálkodásukról. Milyen jogintézményekről is van szó ezekben a cikkekben?

Az EU-ban minden hét percben ketten halnak meg munkahelyi balesetben vagy foglalkozási ártalom miatt, a tragédiák többsége azonban kockázatértékeléssel megelőzhető - áll a témában kampányt indító Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) közleményében.

Az Eurostat és az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének (ILO) becslései szerint évente 165 ezer 220 ember hal meg az unióban munkával kapcsolatos okok miatt. A tragédiák többsége azonban megelőzhető, aminek első lépése a kockázatértékelés. Ez az "Egészséges munkahelyek: Jó Önnek, jó a vállalkozásoknak" című tájékoztatási kampány üzenete.

Már ősszel az Országgyűlés elé kerülhet a kereskedelmi törvény és a Munka törvénykönyve módosítása a vasárnapi munkavégzés korlátozása érdekében; erről Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alelnöke beszélt kedden, Budapesten az ötpárti egyeztetést követő sajtótájékoztatón.

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) lát lehetőséget az ötpárti megegyezésre a szabad vasárnap ügyében, így már ősszel az Országgyűlés elé kerülhet a kereskedelmi törvény és a Munka törvénykönyve módosítása - közölte Harrach Péter, a szabad vasárnap gondolatának kezdeményezője. 

Eltörölheti-e a munkáltató a ki nem vett szabadság napjait a tárgyév leteltével? Mikor kell pénzben megváltani a ki nem adott szabadságot? E kérdésekre adunk választ a Jogtanácsadó című szakfolyóirat segítségével.

A munkajogi kérdésekben 3 év az általános elévülési idő. Ez azonban a ki nem adott szabadságra nem érvényes, a szabadság kiadására vonatkozó munkavállalói igény a munkaviszony fennállása alatt nem évül el.

Az első félév végéig ki kell adni az összes múlt évre járó szabadságot, kollektív szerződés sem rendelkezhet úgy, hogy a munkáltató a második félévben tegyen eleget ennek a kötelezettségének.

A nyári szabadságdömping idején, amikor az idei szabadságok nagy részét is ki kell adni, ez komoly szervezési feladatokat jelenthet a munkáltatóknak.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nem tartja elfogadhatónak a reklámtörvény tervezett módosítását, amellyel álláspontjuk szerint újabb jogot vonnának el a pedagógusoktól - közölte Kerpen Gábor elnök szerdán.

Az érdekvédő közleményében azt írta: megdöbbenéssel tapasztalják, hogy újabb olyan jogot vonnak el a pedagógusoktól egy nem oktatási törvényen keresztül, amellyel eddig védhették a gyermekek érdekeit.    

A vagyonőr az ellenőrzött személy ruházatához nem érhet hozzá, csomagját nem vizsgálhatja át, csupán felszólíthatja tartalmának bemutatására. A munkahelyi öltözőszekrények átvizsgálása csak akkor jogszerű, ha az érintett ahhoz előzetesen és önkéntesen hozzájárult.

Dr. Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az adatvédelmi biztos jogkörében eljárva egy női alkalmazott beadványa nyomán alakította ki véleményét. A panaszos azt sérelmezte, hogy a munkahelyről távozva a szolgálatban lévő férfi vagyonőr ellenőrizte a ruházatát és a csomagjait. Szóvá tette azt is, hogy a dolgozók öltözőszekrényét a munkáltató átvizsgáltatta.