A cseh parlament alsóháza elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely az ún. zöldkártya bevezetésével jelentősen egyszerűsítené a külföldi munkavállalók lakhatási és munkavállalási engedélyhez jutását ? írja a The Prague Post.

Ha a felsőház és az elnök is jóváhagyja a törvényjavaslatot, akkor 2009. január elsejével elindulhat az új rendszer. Ennek keretében felállítanának egy központi álláshely-adatbázist, ahová azoknak a megüresedett álláshelyeknek a hirdetései kerülnének be, melyeket a cseh munkaadók nem tudnak a meghirdetéstől számított 30 napon belül betöltetni.

A német kormány úgy döntött, hogy a korábbiakhoz képest nagyobb számban teszi lehetővé szakemberek bevándorlását, hogy enyhítsen a szakemberhiányon.

Az Angela Merkel vezette kormány szerdai ülésén hagyta jóvá az erről szóló  törvényjavaslatot, amit még a parlamentnek is el kell fogadnia. Az évi alsó jövedelmi határ a bevándorló szakemberek esetében eddig 86 400 euró volt, ezt vitték le mintegy 20 ezer euróval.

Az Európai Unió 2004-es keleti bővítése óta most dolgozik a legkevesebb kelet-európai Nagy-Britanniában, miután a világgazdasági lassulás nem kímélte a brit gazdaságot sem.

A brit belügyminisztérium adatai szerint az idei második negyedévben 40 ezer 375-en jelentették be nagy-britanniai munkavállalási szándékukat Csehországból, Észtországból, Magyarországról, Lettországból, Litvániából, Lengyelországból, Szlovákiából és Szlovéniából.

Habár a magyar fiatalok valamivel mobilabbak, mint a középkorúak, a régió többi országához képest mégis rendkívül kevesen vállalnak munkát külföldön - nyilatkozta egybehangzóan Angyal Szabolcs, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet referense és Kalmár András, az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) menedzsere a Civil Szigeten felállított sátornál.

Belföldön sem mobilisak a fiatalok, külföldre pedig még kevesebben szeretnének kimenni dolgozni, annak ellenére, hogy lenne rá kereslet. Írországba vagy Nagy-Britanniába például tízszer-húszszor többen érkeznek a régió országaiból, mint Magyarországról.

Háromnyelvű információs portállal segítik a szlovák-magyar régióban elhelyezkedni kívánókat - közölte a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal kedden.

A hivatal közleménye szerint a napokban kezdte el működését az EURES-T Danubius internetes oldal (http://eures-t-danubius.eu/). A szolgáltató szerepet betöltő honlap a hasznos információkon kívül számos olyan linket is tartalmaz, amelyekre kattintva egyebek között az élet- és munkakörülményekről, az átlagkeresetekről, a foglalkoztatási jellemzőkről, a munkaerő-piaci folyamatokról, valamint a szociális és társadalombiztosítási kérdésekről is friss információkat kaphatnak a böngészők.

Ismét munkalehetőség ígéretével Nagy-Britanniába csábított magyarokat csaptak be álközvetítők, akik a jelentkezőket utolsó pennyjüktől is megfosztják.

A londoni magyar konzulátus hétfőn közölte: a képviseletnél csak péntek óta tizenkét kifosztott magyar jelentkezett segítségért. Az áldozatok jórészt Kelet-Magyarországról érkeztek, és helyi hirdetési újságokban olvastak a munkaajánlatról.

Megszaporodtak a munkavállalás reményében Hollandiába utazó magyarok panaszai a hágai magyar nagykövetségen; legutóbb négy siklósi nőt csaptak be közvetítőik - írta csütörtökön az Új Dunántúli Napló.

A közvetítők nem kevés díjért biztos munkát és szállást ígérnek a dolgozóknak, de sok magyarnak az utóbbi időben sem állása, sem szállása nem lett. Az esetek többségében valószínűleg nem kértek garanciákat vagy nem tájékozódtak körültekintően.

A Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselőcsoportja a francia EU-elnökség hivatalba lépése alkalmából közleményben szorgalmazta, hogy minden uniós tagállam szüntesse meg az új tagállamok munkavállalóit sújtó átmeneti korlátozásokat.

A képviselőcsoport - olvasható a közleményben - példamutatónak tekinti a francia kormány erről hozott döntését, és egyúttal felhívja az említett intézkedés meghozatalával még adós kormányokat, hogy kövessék a francia példát. 

Egyre több magyar munkavállaló a jobb megélhetés, a kiszámíthatóbb élet reményében külföldön próbál szerencsét -  írja a Magyar Hírlap.

"Sorra alakulnak az osztrák toborzóirodák, amelyek havi félmillió forintnak megfelelő bérért csábítják el tőlünk a szakképzett munkaerőt" - mondja a lapnak Tolnay Tibor, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke.

Újabb tizenöt hiányszakmában kívánja megnyitni az osztrák munkaerőpiacot a közép- és kelet-európai EU-tagországok előtt Martin Bartenstein gazdasági és munkaügyi miniszter.

Szerdán közölte, hogy foglalkoztatási rendelete - szakértői véleményeztetés után - július elsejével lép hatályba. Megítélése szerint bevált az a gyakorlat, hogy az újonnan csatlakozott uniós tagállamokból származó munkaerő alkalmazását lépcsőzetesen engedélyezik az egyes szakmákban.

A nagyobb nyelviskolák már hirdetik az ápolónők számára szervezett nyelvtanfolyamaikat, amelyekhez oktató-asszisztensnek olyan  hazatért ápolónőket keresnek, akik hosszabb időt töltöttek például német vagy svéd kórházakban, és élőben sajátították el a speciális szókincset. A tanfolyamokat nem ok nélkül indítják, ugyanis mind több ápolónő kíván külföldön állást vállalni.

Az idehaza sokszor leszólt egészségügyi szakképzésünknek ugyanis külföldön változatlanul magas az ázsiója, a magyar orvosok és ápolónők emiatt keresettek. S a schengeni határnyitás óta úgyszólván csak elhatározásuk kérdése, hogy külföldön akarnak-e dolgozni. No, meg az ottani alkalmazási feltételeknek megfelelés, amelynek azért van egy fogós feltétele: a kinti nyelv legalább alapfokon ismerete.

A korlátozásokat még alkalmazó többi európai uniós tagállamot is arra sürgette a Európai Bizottság szerdán, hogy a francia példát követve nyissa meg munkaerőpiacait teljesen az új tagországok dolgozói előtt.

Nicolas Sarkozy francia államfő Varsóban jelenti be, hogy országa teljesen megnyitja munkaerőpiacát az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott tíz ország, köztük Magyarország, munkavállalói előtt.

Nicolas Sarkozy francia államfő szerdán Varsóban bejelenti, hogy országa teljesen megnyitja munkaerőpiacát az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott tíz ország - köztük Magyarország - munkavállalói előtt - értesült a Les Échos című párizsi napilap.

A legjelentősebb francia gazdasági újság hétfői számában olvasható: a még érvényben lévő korlátozások eredetileg 2009. május 1-jére tervezett feloldását az EU július 1-jén kezdődő francia elnöksége alatt Sarkozy a kelet-európai tagállamok felé megkezdett nyitás újabb szimbolikus gesztusának szánja. A 2007-ben csatlakozott Románia és Bulgária munkavállalói számára azonban még megmaradnak a korlátozások. 

A munkanélküliségről, a foglalkoztatásról, a térségi felzárkóztatásról, a társadalmi összefogásról, programokról és közös vállalkozásokról egyaránt szó volt azon a határon átnyúló munkaügyi tanácskozáson, amelyen magyar és szlovák szakemberek vettek részt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hídvégardón - tájékoztatott Tóth Edit, az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ szóvivője.

Magyarország és Szlovákia határmenti kistérségei sok szempontból hasonló foglalkoztatási helyzetben vannak, előfordul azonban, hogy az egyik ország adott térségében munkaerőhiány, míg a szomszédban munkaerő-túlkínálat mutatkozik. A határon átnyúló térségek közti különbségek csökkentése, a foglalkoztatási szint javítása érdekében tanácskoztak a munkaügyi szakemberek - közölte Tóth Edit.

A kelet-közép-európai munkavállalókra vonatkozó korlátozások beszüntetésére szólította fel a német kormányt a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (DIHK).

Martin Wansleben, a DIHK ügyvezetője sürgette, hogy a nagykoalíciós - konzervatív-szociáldemokrata kabinet - haladéktalanul vessen véget az Európai Unió új tagállamai, köztük Magyarország esetében érvényben lévő munkavállalási korlátozásoknak.