A magyarok nyitottabbak 66 ország átlagánál a külföldi munkavállalásra. Magasabb fizetésért és a karrierlehetőség miatt keresnek munkát a határokon túl. Ezt mutatja a világ piacvezető állásportáljait tömörítő nemzetközi szervezet, a The Network és az Intelligence Group 2011-es felmérése - olvasható a Szakszervezetek.hu oldalán.

Melyek a legkapósabb foglalkozások az unióban - erről olvasható összeállítás az EURES portálján.

A legfrissebb Európai Foglalkoztatási Mobilitási Kiadvány (European Job Mobility Bulletin) szerint az első öt helyen a következő területek szerepelnek:

Az orvosok mellett már a kutatók és az oktatók nagy része is külföldi munkavállalást tervez. A hazánkban tudományos munkát végző, doktori fokozattal rendelkezők több mint egyharmada 55 év feletti, az összes szakember 15 százaléka pedig a következő évre külföldi munkavállalást tervez - adta hírül a Magyar Nemzet. A napilap információi szerint a természettudomány területén a legkritikusabb a helyzet: a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke szerint egy generáció jelentős része hiányzik az oktatói és kutatói karból.

Bár május elsejétől szabad a munkavállalás mindkét uniós tagállamban, a munkaközvetítők nem tapasztaltak jelentős fellendülést sem Ausztriában, sem Németországban.

Világot látni még akkor is kalandos vállalkozás, ha az utat nem szemlélődéssel, hanem kemény munkával kell eltölteni. Sok fiatalt ezért vonzanak az óceánjáró úszó szállodák kiszolgáló személyzetet kereső hirdetései.

"Óceánjáró luxushajókra munkavállalókat keres amerikai cég". Ilyen és ehhez hasonló álláshirdetéssel gyakorta találkozik a magyar munkakereső, akit tisztes jövedelemmel, szakmai és nyelvi képzéssel csábítanak az amúgy is szegényes álláskínálatú honi munkaerőpiacról a tengerek izgalmasnak vélt világába.

A Tárki legfrissebb kutatása szerint a rendszerváltás óta nem látott magasságra emelkedett a migrációt tervezők aránya: a felnőtt magyar lakosság hatoda gondolkodik külföldi munkavállaláson, vagy az ország végleges elhagyásán.

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapja külföldi munkára történő toborzásról tudósít. Íme a feltételek:

A német kormány úgy döntött, hogy a korábbiakhoz képest nagyobb számban teszi lehetővé szakemberek bevándorlását, hogy enyhítsen a szakemberhiányon.

Az Angela Merkel vezette kormány szerdai ülésén hagyta jóvá az erről szóló  törvényjavaslatot, amit még a parlamentnek is el kell fogadnia. Az évi alsó jövedelmi határ a bevándorló szakemberek esetében eddig 86 400 euró volt, ezt vitték le mintegy 20 ezer euróval.

Az Európai Unió 2004-es keleti bővítése óta most dolgozik a legkevesebb kelet-európai Nagy-Britanniában, miután a világgazdasági lassulás nem kímélte a brit gazdaságot sem.

A brit belügyminisztérium adatai szerint az idei második negyedévben 40 ezer 375-en jelentették be nagy-britanniai munkavállalási szándékukat Csehországból, Észtországból, Magyarországról, Lettországból, Litvániából, Lengyelországból, Szlovákiából és Szlovéniából.

Háromnyelvű információs portállal segítik a szlovák-magyar régióban elhelyezkedni kívánókat - közölte a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal kedden.

A hivatal közleménye szerint a napokban kezdte el működését az EURES-T Danubius internetes oldal (http://eures-t-danubius.eu/). A szolgáltató szerepet betöltő honlap a hasznos információkon kívül számos olyan linket is tartalmaz, amelyekre kattintva egyebek között az élet- és munkakörülményekről, az átlagkeresetekről, a foglalkoztatási jellemzőkről, a munkaerő-piaci folyamatokról, valamint a szociális és társadalombiztosítási kérdésekről is friss információkat kaphatnak a böngészők.

Ismét munkalehetőség ígéretével Nagy-Britanniába csábított magyarokat csaptak be álközvetítők, akik a jelentkezőket utolsó pennyjüktől is megfosztják.

A londoni magyar konzulátus hétfőn közölte: a képviseletnél csak péntek óta tizenkét kifosztott magyar jelentkezett segítségért. Az áldozatok jórészt Kelet-Magyarországról érkeztek, és helyi hirdetési újságokban olvastak a munkaajánlatról.

Megszaporodtak a munkavállalás reményében Hollandiába utazó magyarok panaszai a hágai magyar nagykövetségen; legutóbb négy siklósi nőt csaptak be közvetítőik - írta csütörtökön az Új Dunántúli Napló.

A közvetítők nem kevés díjért biztos munkát és szállást ígérnek a dolgozóknak, de sok magyarnak az utóbbi időben sem állása, sem szállása nem lett. Az esetek többségében valószínűleg nem kértek garanciákat vagy nem tájékozódtak körültekintően.

A Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselőcsoportja a francia EU-elnökség hivatalba lépése alkalmából közleményben szorgalmazta, hogy minden uniós tagállam szüntesse meg az új tagállamok munkavállalóit sújtó átmeneti korlátozásokat.

A képviselőcsoport - olvasható a közleményben - példamutatónak tekinti a francia kormány erről hozott döntését, és egyúttal felhívja az említett intézkedés meghozatalával még adós kormányokat, hogy kövessék a francia példát. 

Egyre több magyar munkavállaló a jobb megélhetés, a kiszámíthatóbb élet reményében külföldön próbál szerencsét -  írja a Magyar Hírlap.

"Sorra alakulnak az osztrák toborzóirodák, amelyek havi félmillió forintnak megfelelő bérért csábítják el tőlünk a szakképzett munkaerőt" - mondja a lapnak Tolnay Tibor, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke.

Újabb tizenöt hiányszakmában kívánja megnyitni az osztrák munkaerőpiacot a közép- és kelet-európai EU-tagországok előtt Martin Bartenstein gazdasági és munkaügyi miniszter.

Szerdán közölte, hogy foglalkoztatási rendelete - szakértői véleményeztetés után - július elsejével lép hatályba. Megítélése szerint bevált az a gyakorlat, hogy az újonnan csatlakozott uniós tagállamokból származó munkaerő alkalmazását lépcsőzetesen engedélyezik az egyes szakmákban.

A nagyobb nyelviskolák már hirdetik az ápolónők számára szervezett nyelvtanfolyamaikat, amelyekhez oktató-asszisztensnek olyan  hazatért ápolónőket keresnek, akik hosszabb időt töltöttek például német vagy svéd kórházakban, és élőben sajátították el a speciális szókincset. A tanfolyamokat nem ok nélkül indítják, ugyanis mind több ápolónő kíván külföldön állást vállalni.

Az idehaza sokszor leszólt egészségügyi szakképzésünknek ugyanis külföldön változatlanul magas az ázsiója, a magyar orvosok és ápolónők emiatt keresettek. S a schengeni határnyitás óta úgyszólván csak elhatározásuk kérdése, hogy külföldön akarnak-e dolgozni. No, meg az ottani alkalmazási feltételeknek megfelelés, amelynek azért van egy fogós feltétele: a kinti nyelv legalább alapfokon ismerete.

A korlátozásokat még alkalmazó többi európai uniós tagállamot is arra sürgette a Európai Bizottság szerdán, hogy a francia példát követve nyissa meg munkaerőpiacait teljesen az új tagországok dolgozói előtt.

Nicolas Sarkozy francia államfő Varsóban jelenti be, hogy országa teljesen megnyitja munkaerőpiacát az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott tíz ország, köztük Magyarország, munkavállalói előtt.

Nicolas Sarkozy francia államfő szerdán Varsóban bejelenti, hogy országa teljesen megnyitja munkaerőpiacát az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott tíz ország - köztük Magyarország - munkavállalói előtt - értesült a Les Échos című párizsi napilap.

A legjelentősebb francia gazdasági újság hétfői számában olvasható: a még érvényben lévő korlátozások eredetileg 2009. május 1-jére tervezett feloldását az EU július 1-jén kezdődő francia elnöksége alatt Sarkozy a kelet-európai tagállamok felé megkezdett nyitás újabb szimbolikus gesztusának szánja. A 2007-ben csatlakozott Románia és Bulgária munkavállalói számára azonban még megmaradnak a korlátozások. 

A munkanélküliségről, a foglalkoztatásról, a térségi felzárkóztatásról, a társadalmi összefogásról, programokról és közös vállalkozásokról egyaránt szó volt azon a határon átnyúló munkaügyi tanácskozáson, amelyen magyar és szlovák szakemberek vettek részt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hídvégardón - tájékoztatott Tóth Edit, az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ szóvivője.

Magyarország és Szlovákia határmenti kistérségei sok szempontból hasonló foglalkoztatási helyzetben vannak, előfordul azonban, hogy az egyik ország adott térségében munkaerőhiány, míg a szomszédban munkaerő-túlkínálat mutatkozik. A határon átnyúló térségek közti különbségek csökkentése, a foglalkoztatási szint javítása érdekében tanácskoztak a munkaügyi szakemberek - közölte Tóth Edit.

A kelet-közép-európai munkavállalókra vonatkozó korlátozások beszüntetésére szólította fel a német kormányt a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (DIHK).

Martin Wansleben, a DIHK ügyvezetője sürgette, hogy a nagykoalíciós - konzervatív-szociáldemokrata kabinet - haladéktalanul vessen véget az Európai Unió új tagállamai, köztük Magyarország esetében érvényben lévő munkavállalási korlátozásoknak.