Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapja külföldi munkára történő toborzásról tudósít. Íme a feltételek:

A német kormány úgy döntött, hogy a korábbiakhoz képest nagyobb számban teszi lehetővé szakemberek bevándorlását, hogy enyhítsen a szakemberhiányon.

Az Angela Merkel vezette kormány szerdai ülésén hagyta jóvá az erről szóló  törvényjavaslatot, amit még a parlamentnek is el kell fogadnia. Az évi alsó jövedelmi határ a bevándorló szakemberek esetében eddig 86 400 euró volt, ezt vitték le mintegy 20 ezer euróval.

Az Európai Unió 2004-es keleti bővítése óta most dolgozik a legkevesebb kelet-európai Nagy-Britanniában, miután a világgazdasági lassulás nem kímélte a brit gazdaságot sem.

A brit belügyminisztérium adatai szerint az idei második negyedévben 40 ezer 375-en jelentették be nagy-britanniai munkavállalási szándékukat Csehországból, Észtországból, Magyarországról, Lettországból, Litvániából, Lengyelországból, Szlovákiából és Szlovéniából.

Habár a magyar fiatalok valamivel mobilabbak, mint a középkorúak, a régió többi országához képest mégis rendkívül kevesen vállalnak munkát külföldön - nyilatkozta egybehangzóan Angyal Szabolcs, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet referense és Kalmár András, az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) menedzsere a Civil Szigeten felállított sátornál.

Belföldön sem mobilisak a fiatalok, külföldre pedig még kevesebben szeretnének kimenni dolgozni, annak ellenére, hogy lenne rá kereslet. Írországba vagy Nagy-Britanniába például tízszer-húszszor többen érkeznek a régió országaiból, mint Magyarországról.

Háromnyelvű információs portállal segítik a szlovák-magyar régióban elhelyezkedni kívánókat - közölte a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal kedden.

A hivatal közleménye szerint a napokban kezdte el működését az EURES-T Danubius internetes oldal (http://eures-t-danubius.eu/). A szolgáltató szerepet betöltő honlap a hasznos információkon kívül számos olyan linket is tartalmaz, amelyekre kattintva egyebek között az élet- és munkakörülményekről, az átlagkeresetekről, a foglalkoztatási jellemzőkről, a munkaerő-piaci folyamatokról, valamint a szociális és társadalombiztosítási kérdésekről is friss információkat kaphatnak a böngészők.

Ismét munkalehetőség ígéretével Nagy-Britanniába csábított magyarokat csaptak be álközvetítők, akik a jelentkezőket utolsó pennyjüktől is megfosztják.

A londoni magyar konzulátus hétfőn közölte: a képviseletnél csak péntek óta tizenkét kifosztott magyar jelentkezett segítségért. Az áldozatok jórészt Kelet-Magyarországról érkeztek, és helyi hirdetési újságokban olvastak a munkaajánlatról.

Megszaporodtak a munkavállalás reményében Hollandiába utazó magyarok panaszai a hágai magyar nagykövetségen; legutóbb négy siklósi nőt csaptak be közvetítőik - írta csütörtökön az Új Dunántúli Napló.

A közvetítők nem kevés díjért biztos munkát és szállást ígérnek a dolgozóknak, de sok magyarnak az utóbbi időben sem állása, sem szállása nem lett. Az esetek többségében valószínűleg nem kértek garanciákat vagy nem tájékozódtak körültekintően.

A Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselőcsoportja a francia EU-elnökség hivatalba lépése alkalmából közleményben szorgalmazta, hogy minden uniós tagállam szüntesse meg az új tagállamok munkavállalóit sújtó átmeneti korlátozásokat.

A képviselőcsoport - olvasható a közleményben - példamutatónak tekinti a francia kormány erről hozott döntését, és egyúttal felhívja az említett intézkedés meghozatalával még adós kormányokat, hogy kövessék a francia példát. 

Egyre több magyar munkavállaló a jobb megélhetés, a kiszámíthatóbb élet reményében külföldön próbál szerencsét -  írja a Magyar Hírlap.

"Sorra alakulnak az osztrák toborzóirodák, amelyek havi félmillió forintnak megfelelő bérért csábítják el tőlünk a szakképzett munkaerőt" - mondja a lapnak Tolnay Tibor, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke.

Újabb tizenöt hiányszakmában kívánja megnyitni az osztrák munkaerőpiacot a közép- és kelet-európai EU-tagországok előtt Martin Bartenstein gazdasági és munkaügyi miniszter.

Szerdán közölte, hogy foglalkoztatási rendelete - szakértői véleményeztetés után - július elsejével lép hatályba. Megítélése szerint bevált az a gyakorlat, hogy az újonnan csatlakozott uniós tagállamokból származó munkaerő alkalmazását lépcsőzetesen engedélyezik az egyes szakmákban.

A nagyobb nyelviskolák már hirdetik az ápolónők számára szervezett nyelvtanfolyamaikat, amelyekhez oktató-asszisztensnek olyan  hazatért ápolónőket keresnek, akik hosszabb időt töltöttek például német vagy svéd kórházakban, és élőben sajátították el a speciális szókincset. A tanfolyamokat nem ok nélkül indítják, ugyanis mind több ápolónő kíván külföldön állást vállalni.

Az idehaza sokszor leszólt egészségügyi szakképzésünknek ugyanis külföldön változatlanul magas az ázsiója, a magyar orvosok és ápolónők emiatt keresettek. S a schengeni határnyitás óta úgyszólván csak elhatározásuk kérdése, hogy külföldön akarnak-e dolgozni. No, meg az ottani alkalmazási feltételeknek megfelelés, amelynek azért van egy fogós feltétele: a kinti nyelv legalább alapfokon ismerete.

A korlátozásokat még alkalmazó többi európai uniós tagállamot is arra sürgette a Európai Bizottság szerdán, hogy a francia példát követve nyissa meg munkaerőpiacait teljesen az új tagországok dolgozói előtt.

Nicolas Sarkozy francia államfő Varsóban jelenti be, hogy országa teljesen megnyitja munkaerőpiacát az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott tíz ország, köztük Magyarország, munkavállalói előtt.

Nicolas Sarkozy francia államfő szerdán Varsóban bejelenti, hogy országa teljesen megnyitja munkaerőpiacát az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott tíz ország - köztük Magyarország - munkavállalói előtt - értesült a Les Échos című párizsi napilap.

A legjelentősebb francia gazdasági újság hétfői számában olvasható: a még érvényben lévő korlátozások eredetileg 2009. május 1-jére tervezett feloldását az EU július 1-jén kezdődő francia elnöksége alatt Sarkozy a kelet-európai tagállamok felé megkezdett nyitás újabb szimbolikus gesztusának szánja. A 2007-ben csatlakozott Románia és Bulgária munkavállalói számára azonban még megmaradnak a korlátozások. 

A munkanélküliségről, a foglalkoztatásról, a térségi felzárkóztatásról, a társadalmi összefogásról, programokról és közös vállalkozásokról egyaránt szó volt azon a határon átnyúló munkaügyi tanácskozáson, amelyen magyar és szlovák szakemberek vettek részt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hídvégardón - tájékoztatott Tóth Edit, az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ szóvivője.

Magyarország és Szlovákia határmenti kistérségei sok szempontból hasonló foglalkoztatási helyzetben vannak, előfordul azonban, hogy az egyik ország adott térségében munkaerőhiány, míg a szomszédban munkaerő-túlkínálat mutatkozik. A határon átnyúló térségek közti különbségek csökkentése, a foglalkoztatási szint javítása érdekében tanácskoztak a munkaügyi szakemberek - közölte Tóth Edit.

A kelet-közép-európai munkavállalókra vonatkozó korlátozások beszüntetésére szólította fel a német kormányt a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (DIHK).

Martin Wansleben, a DIHK ügyvezetője sürgette, hogy a nagykoalíciós - konzervatív-szociáldemokrata kabinet - haladéktalanul vessen véget az Európai Unió új tagállamai, köztük Magyarország esetében érvényben lévő munkavállalási korlátozásoknak. 

A földeken fog tönkremenni az idei kerti termények, főleg az eper jelentős része Nagy-Britanniában, miután a kelet-európai EU-munkavállalók tömeges hazatérése és a mind gyérebb utánpótlás miatt egyszerűen nincs, aki leszedje a termést.

A The Independent, a legnagyobb brit liberális napilap hétfői körképe szerint a brit mezőgazdaság évi 3,5 milliárd font  (1100 milliárd forint) összforgalmú kertészeti ágazatában most kellene kezdődnie a betakarításnak. A termelők azonban nem találnak munkaerőt az 50 ezer tonnányi eper, málna és egyéb gyümölcsféle leszedésére, miután ezrével térnek haza az elmúlt években alkalmazott lengyel és más kelet-európai szezonális munkások, hogy kihasználják saját országuk most már meredek gazdasági fellendülését.

Országos tájékoztató akció kezdődött a külföldi munkavállalási lehetőségekről - tájékoztatott hétfőn a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal.

Hétfőn Pécsett és Szegeden, kedden Zalaegerszegen és Debrecenben, szerdán Várpalotán és Miskolcon, csütörtökön pedig Budapesten tartanak előadásokat a foglalkoztatási tanácsadókat tömörítő EURES osztrák, német és holland szakemberei az érdeklődőknek.

Az EU-bővítés óta Nagy-Britanniába érkezett kelet-európai munkavállalók fele már hazament - áll az egyik vezető londoni kutatóintézet szerdán nyilvánosságra hozott jelentésében.

Az Institute for Public Policy Research (IPPR) által a 2004-ben EU-taggá vált nyolc ország - Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Szlovénia és a balti köztársaságok - munkavállalóiról összeállított felmérés szerint ezekből az országokból a munkapiac megnyitása óta legalább egymillióan érkeztek Nagy-Britanniába, de hozzávetőleg félmillióan már vissza is tértek hazájukba.

Az esély csekély, a befektetés óriási, mégis megéri: az Európai Unió alkalmazottai remek fizetést húznak és ráadásul nyugdíjas az állás!

Nem is csoda, hogy évente tízezrek vágnak bele a szellemi maratonba, ami hónapokig tartó tanulást, mozaikszavak és politikusnevek százainak bemagolását jelenti, hogy másodpercek alatt tudjanak válaszolni a ravasz kvízkérdésekre.

Világot látni még akkor is kalandos vállalkozás, ha az utat nem szemlélődéssel, hanem kemény munkával kell eltölteni. Sok fiatalt ezért vonzanak az óceánjáró úszó szállodák kiszolgáló személyzetetet kereső hirdetései.

"Óceánjáró luxushajókra munkavállalókat keres amerikai cég". Ilyen és ehhez hasonló álláshirdetéssel gyakorta találkozik a magyar munkakereső, akit tisztes jövedelemmel, szakmai és nyelvi képzéssel csábítanak az amúgy is szegényes álláskínálatú honi munkaerőpiacról a tengerek izgalmasnak vélt világába.