A munkaadók üdvözlik és jó irányúnak tartják a Munka törvénykönyvének tervezett változtatásait, mivel szerintük azok a vállalkozások és a gazdaság versenyképességét növelik, ugyanakkor a munkaadók nem partnerek abban, hogy a munkavállalók "jogfosztottá" váljanak - mondták a munkáltatói érdekképviseletek vezetői pénteken a találkozó után.

A szakszervezetek után a munkaadók is azt javasolták a minisztériumnak, hogy az egyeztetéseket mindhárom oldal részvételével is folytassák.

A kilenc országos munkaadói szervezet vezetői pénteken délelőtt tárgyaltak a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakértőivel a készülő új Munka törvénykönyvéről, míg a szakszervezetekkel csütörtökön egyeztetett a tárca.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára  konstruktív szakmai megbeszélésnek nevezte a konzultációt. Kifejtette: a minisztériumi tervezet irányaival, törekvésével a munkaadói oldal egyetért, mert a törvénykönyv módosítása segíti a vállalkozások alkalmazkodását az egyre inkább változó piachoz, növeli versenyképességüket és hozzájárul a foglalkoztatás bővítéséhez.

A konkrétumokról elmondta: a munkaadók partnerek a védett kor intézményének fenntartásában, valamint elfogadják azt is, hogy a jelenlegi alapszabadságra épülő többletszabadság rendszer fennmaradjon. Utóbbihoz ugyanakkor hozzáfűzte: ezt csak akkor támogatják, ha a tárca és a kormány partner abban, hogy a fizetett munkaszüneti napok számát nem emelik tovább.

A VOSZ főtitkára hangsúlyozta: javaslatot tettek annak törvénybe foglalására is, hogy  a kormány a minimálbért csak azután határozhassa meg, hogy konzultált a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács munkaadói és szakszervezeti oldalával. Dávid Ferenc elmondta: a tárca nem zárkózott el attól a javaslatuktól, amely szerint a munkavállaló kérésére a szabadság egyik évről a másikra átvihető, és 18 hónapig felhasználható legyen.

Az új Munka törvénykönyvének tervezetét ért kritikák kapcsán Dávid Ferenc hangsúlyozta: a munkaadók nem partnerek abban, hogy a munkaadók "jogfosztottá" váljanak, ugyanakkor úgy vélekedett: egy 1000 munkavállalót foglalkoztató vállalatnál elegendő, ha 1-3 szakszervezeti vezető élvez kiemelt jogvédelmet.

Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető társelnöke elmondta: az iparszövetségben már a válsággal egyidejűleg kezdeményezték a Munka törvénykönyvének módosítását, mert az nem felelt meg a versenyképességi kihívásoknak. Hangsúlyozta: a tervezet - amelyet ők szigorúan munkaanyagnak tekintenek - egyszerűsíti, érthetőbbé teszi a szabályrendszert, és segíti a munkahelyek megőrzését, valamint a rugalmasságot, és teret enged a helyi és ágazati megoldásoknak.

Vadász György szerint a szabályrendszer átláthatósága azért is fontos, mert a magyar munkavállalók 67 százaléka egyedül dolgozik. Úgy véli: a tervezet segíti az elmozdulást a távmunka és a részmunkaidős foglalkoztatás területén; ezek egyelőre gyerekcipőben járnak - fogalmazott. Elmondta: a munkaadói javaslatok nagy részét beépítheti a minisztérium a tervezetbe, de ők is háromoldalú konzultációt javasolnak.

Bálint Adrienn, a  Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) munkaügyi és szociális területért felelős igazgatója  elmondta: pozitívumnak tartják, hogy érdemi egyeztetés volt a témában, és egyben remélik, hogy folytatódnak a konzultációk a tervezetről. Ő is hangsúlyozta, hogy a tervezet hozzájárul a versenyképesség növeléséhez, valamint teret enged a felek megállapodásának a munkakörülmények szabályozásában.

Az MGYOSZ számára kiemelten fontos, hogy az új Munka törvénykönyvében a munkaidő-szervezés kérdéseiben kapjon legnagyobb teret a felek megállapodása, vagyis a jogszabály - az európai munkaidő-irányelvvel összhangban - csak keretfeltételeket szabjon.

Bálint Adrienn is hangsúlyozta: fontos, hogy konszenzussal állapodjanak meg a módosításokról, és hogy a tárgyalásokat háromoldalúan, a szakszervezetekkel együtt folytassák tovább.

Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ elnöke  elmondta: konstruktív vita zajlott, amelynek végén azt javasolták, hogy szeptember elején - amikorra kiderül, hogy mely munkaadói javaslatok hogyan épültek be a tervezetbe - tartsanak újabb egyeztetést, emellett pedig a kormány és a szakszervezetek részvételével is tárgyaljanak.

A részletekről szólva hangsúlyozta: a minisztérium elfogadta azt a javaslatukat, amely szerint a betegszabadság 15 napjára a munkáltatónak ugyanúgy kelljen táppénz-maximumot fizetnie, mint ahogyan az a táppénz idején van.

A minimálbér fogalmának pontosabb meghatározásán kívül indítványozták azt is, hogy a túlórapótlék - pénzben vagy szabadidőben való -  kifizetéséről a munkaadó és a munkavállaló állapodhasson meg.

A munkaadók a Nemzetgazdasági Minisztériumnak megküldött írásbeli észrevételeikben és a tervezetről tartott egyeztetésen úgy vélekedtek, hogy a tervezet szerkezeti felépítése, az egyszerűsítés közérthetőbbé teszi a Munka törvénykönyvét, és a mintegy két évtized alapján bekövetkezett változások valóban indokolják a munkajogi jogviszonyok átgondolását, újraszabályozását - olvasható a minisztérium közleményében.

A konzultációt követően a Nemzetgazdasági Minisztérium megvizsgálja, hogy a munkaadók mely javaslatai építhetők be a tervezetbe.

A törvénykönyv tervezetéhez a konzultáció első szakaszában 150 érdemi javaslat érkezett, amelyeket az NGM feldolgoz, de a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletekkel külön is egyeztettek.

A konzultációsorozat után kezdődik meg a közigazgatási egyeztetés, míg a tervezetről várhatóan ősszel születik kormánydöntés, a törvényjavaslat pedig ezután kerül az Országgyűlés elé - közölte az NGM.

(szakszervezetek.hu)