Komoly konfliktushelyzet lesz abból, ha a kormány a jelenleg rendelkezésére álló szakértői anyag alapján kezd a törvény-előkészítő munkába a munka törvénykönyvének átalakítása során - jelentette ki Borsik János, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség (ASZSZ) elnöke sajtótájékoztatón Debrecenben.

A munka törvénykönyvének módosítását célzó szakértői javaslat olyan mértékben eltér a szakszervezetek véleményétől, hogy az komoly konfliktushoz vezethet. Még ezen a héten tárgyalnak a kormánnyal, a munkaadókkal és a szakszervezetekkel annak érdekében, hogy vonják vissza ezt a javaslatot - tette hozzá Borsik János. 

Tájékoztatása szerint a szakértői tervezet rendkívüli mértékben csökkentené a munkavállalók jogait, növelné kiszolgáltatottságát, ami a szakszervezeteknek elfogadhatatlan. 

Borsik János felidézte az Országos Érdekegyeztető Tanács tavalyi bérajánlását, amelynek nyomán sok helyen már megszületett a bérmegállapodás. Megítélése szerint az 5-7,5 százalékos bérajánlás esélyt ad arra, hogy ne csökkenjenek a keresetek. 

Emlékeztetett arra is, hogy ez év december 31-én lejár a korábban három évre a kormánnyal megkötött megállapodás, ezért a szakszervezetekben felvetődött egy újabb hároméves megállapodás kezdeményezése. Megítélése szerint ez a munkáltatóknak tervezhetőbb gazdálkodást, a munkavállalóknak biztonságot jelentene, ugyanakkor segítené a kormány, a munkáltatók és a szakszervezetek együttműködését.

Annak kapcsán, hogy a Liga Szakszervezet éppen a vasutassztrájkok követeléseivel felrúgta az általa is aláírt OÉT-megállapodást, Borsik János kijelentette: a bérjavaslatnak ugyan nincs jogi kötő ereje, ha megbízható felek azonban megállapodnak a bérajánlásban, azt illik betartani, a szerződéseket teljesíteni. 

Borsik János azt még elképzelhetőnek tartja, hogy a bérajánlás felső határától 0,5-1 százalékkal többet követeljen egy-egy érdekképviselet, de kétszámjegyű követeléssel fellépni "enyhén szólva furcsa, érdekes". 

Az autonómok elnöke szerint rövidlátó, amikor egyetlen lapra feltéve próbál valamelyik érdekképviselet operálni, s nem lát előre egy-két-négy évre. Annak pedig nem lehet kitenni az embereket, hogy nem mondják meg, mikor kezdődik és meddig tart egy sztrájk. Ez Nyugat-Európában nem gyakorlat - fűzte hozzá. (MTI)