Újabb tizenöt hiányszakmában kívánja megnyitni az osztrák munkaerőpiacot a közép- és kelet-európai EU-tagországok előtt Martin Bartenstein gazdasági és munkaügyi miniszter.

Szerdán közölte, hogy foglalkoztatási rendelete - szakértői véleményeztetés után - július elsejével lép hatályba. Megítélése szerint bevált az a gyakorlat, hogy az újonnan csatlakozott uniós tagállamokból származó munkaerő alkalmazását lépcsőzetesen engedélyezik az egyes szakmákban.

Érvelése alátámasztására megemlítette, hogy a legutóbbi nyitás óta, az idei első félévben 2584 közép- és kelet-európai szakmunkás helyezkedett el az alpesi országban. Több mint a felük Magyarországról érkezett, szám szerint 1386-an. 

A miniszter az év elejétől az addigi három helyett további ötven hiányszakmákban oldotta fel a korlátozást. Olyan fémfeldolgozó, gép- és építőipari, elektromos szakmákban nyílt meg a foglalkoztatási lehetőség, mint például a lakatos, esztergályos, ács, tetőfedő, festő, kőműves, villanyszerelő, darukezelő. A Munkapiaci Szolgálat (AMS) akkor 6-7 ezerre becsülte azoknak a betöltetlen munkahelyeknek a számát, amelyekre januártól külföldről is pályázni lehet. 

Most júliustól a kőfaragók, aszfaltozók, padlóburkolók, mezőgazdasági gépgyártók, asztalosok, műanyag-feldolgozók, biztosítási közvetítők, gépésztechnikusok, elektrotechnikusok, fűtéstechnikusok, fejlesztési és eljárási technikusok, projekt- és szolgáltatási technikusok, anyagvizsgálók, kalkulátorok és bérszámfejtők számára válik lehetővé az ausztriai munkavállalás. 

Martin Bartenstein megerősítette azt a korábban bejelentett szándékát, hogy 2009-től szabadon fogadnák a közép- és kelet-európai országokból érkező szakmunkásokat és diplomás szakembereket, a foglalkoztatási tilalom csupán a segédmunkások egy részére maradna fenn, 2011-ben pedig teljesen megszűnnének a korlátozások. A munkaerőpiac szélesebbre tárásának előfeltétele azonban az, hogy az AMS egyértelműen kimutassa a szakmunkásokban fennálló - több ezres - hiányt. 

Az EU 2004-es kibővítése után Ausztria - Németországhoz hasonlóan - korlátozta a munkaerő beáramlását az újonnan csatlakozott közép- és kelet-európai államokból. A szabályozást először két évre alkalmazta, majd később újabb háromra meghosszabbította. Az EU-rendelkezések szerint a tilalmak fenntartására 2011-ig van lehetőség, ha valós a veszély, hogy a nyitás komoly zavart okozhat az adott ország munkaerőpiacán.

Az osztrák Gazdasági Kamara (WK) a közelmúltban nyilvánosságra hozott tanulmánya szerint az alpesi országnak súlyos szakmunkáshiánnyal kell számolnia a következő évtizedben, ami fékezően hathat gazdasági növekedésére is. Reinhold Mitterlehner, a WK főtitkára elmondta, hogy 1,7 százalékos bővülési ütemet feltételezve 2020-ig 250 ezer, háromszázalékos növekedés esetén pedig 600 ezer szakmunkásra lesz szükség pótlólag. A hiányt belső forrásokból az ország nem tudja fedezni, demográfiai okok miatt sem: a szakképzett munkaerő egyre nagyobb hányada, csaknem a fele 45 éven fölötti, miközben az utánpótlás tartósan csökkenő irányzatot mutat. Az osztrák üzemek nyolcvan százaléka már most szakmunkáshiánnyal küzd. 

A kamara hosszú távú megoldásként egy hatékony bevándorlási koncepció kidolgozását szorgalmazta, méghozzá kanadai mintára. Annak értelmében a bevándorlási kérelmeket - a gazdasági szükségletekhez igazítva - pontrendszer alapján bírálnák el. Két alapvető tényezőt vennének figyelembe: a szakképzettséget és a nyelvtudást. (MTI)