Sztrájkolnak a  patikusok, a magyar kormány szerint jogszerűtlenül. Mikor jogszerű a sztrájk, s mikor nem? Mit érdemes tudni a munkavállalók eme végső érdekvédelmi eszközéről?

A sztrájk ? mely nem más, mint több, munkaviszonyban álló munkavállaló által közösen végrehajtott munkabeszüntetés vagy annak kilátásba helyezése (nyilvánvalóan a nyomás gyakorlása céljából) ? az elégedetlenség kifejezésének a világ minden pontján, foglalkozásoktól függetlenül ősidők óta alkalmazott eszköze.

Sztrájkjog régen és ma

Persze az egyes jogrendszerek eleinte nem csak a sztrájkot, de még a munkavállalók szervezkedését is tiltották. Később elnézőbbek lettek ugyan a ?csoportosulásokkal? szemben, de a szervezkedéshez köthető megállapodásokat nem fogadták el. Hiszen a dolgozók célja természetesen a munkafeltételek javítása volt, amelyet elsősorban kollektív szerződések megkötésével kívántak biztosítani, ez a szerződés pedig tartalmazta volna a munkabeszüntetés lehetőségét is. Idővel a sztrájkokat is engedélyezték, persze csak ha az abban részt vevők nem szegik meg a munkaszerződésben vállaltakat. Napjainkban pedig ? ha az a törvényben rögzített feltételeknek megfelel ? már jogszerűnek ismerik el a sztrájkot.

Magyarországon az Alkotmány is rögzíti a sztrájkjogot; a vonatkozó (sztrájkról szóló) törvényt 1989-ben fogadták el. A törvény kimondja: ?a dolgozókat a gazdasági és szociális érdekeik biztosítására - az e törvényben meghatározott feltételek szerint - megilleti a sztrájk joga.? A jogszabályok világosan rögzítik a sztrájkhoz kapcsolódó önkéntességet: a munkabeszüntetésre nem kötelezhető senki, és arra sem lehet kényszeríteni senkit, hogy a jogszerű sztrájkot fejezze be.

A munkajog a sztrájk számos formáját különbözteti meg; ?ízelítőül? következzék néhány példa a sok közül. A munkavégzés lehet például lassú, túlzottan előírásszerű vagy pedig megszakításos; de a beszüntetés formája lehet ülősztrájk is. Általános sztrájkról beszélünk, ha a gazdaság munkavállalóira általában kiterjed, a teljes sztrájk pedig egy adott szektor dolgozóinak munkabeszüntetése. Akkor is jogszerű a sztrájk, ha nem a szakszervezet áll mögötte, hanem az alkalmazottak szervezik azt (amit egyébként vad-sztrájknak nevezünk). Emellett, attól függően, hogy pl. elbocsátásokra vagy egyéb munkaadói lépésekre válaszként történik a munka beszüntetése vagy azt megelőzendő, megkülönböztetünk védekező, illetve támadó sztrájkot. A munkajog emellett megkülönböztet harci, figyelmeztető, ill. demonstrációs sztrájkot is: a figyelmeztető sztrájk esetén csak átmeneti a munkabeszüntetés, és kilátásba helyezik a valódi, azaz a harci sztrájkot; a demonstrációs sztrájk során pedig a munkavállalók úgy tiltakoznak, hogy a munkavégzés közben nem áll le

Jogszerűség

Fontos, hogy a sztrájk alatt a munkaviszony szünetel, tehát a dolgozónak nem kell munkát végeznie, a munkaadó pedig erre az időtartamra ? értelemszerűen ? nem fizet számára bért. A két félnek a sztrájk során is együtt kell működnie. Mivel a sztrájkban való részvétel (vagy akár annak szervezése) jogszerű, ezért a munkavállaló ilyenkor a munkaviszonyból eredő kötelezettségét nem sérti meg, tehát utólag vele szemben emiatt semmilyen intézkedésre nem kerülhet sor. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy azokat a dolgozókat, akik nem vesznek részt a munkabeszüntetésben, a munkavállaló kötelezheti a sztrájkolók munkaköréhez tartozó feladatok ellátására, illetve rendkívüli munkavégzést is elrendelhet a részükre.

A sztrájkhoz fűződő jogokról a Munka Törvénykönyve is rendelkezik, kimondja például, hogy ?sztrájk kezdeményezhető, ha a felek között a vitatott kérdést érintő egyeztető eljárás hét napon belül nem vezetett eredményre, vagy az egyeztető eljárás a sztrájkot kezdeményező félnek fel nem róható okok miatt nem jött létre.? Az egyeztetés alatt is sor kerülhet munkabeszüntetésre, ám csak egyszeri alkalommal, kétórás időtartamra.

Vannak azonban bizonyos korlátok is: a törvény szerint nincs helye sztrájknak az igazságszolgáltatási szerveknél, a fegyveres erőknél, a fegyveres testületeknél és a rendészeti szerveknél, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál; az államigazgatásban dolgozók esetében pedig a kormány és a szakszervezetek megállapodásában rögzített egyes szabályok mellett kerülhet sor munkabeszüntetésre. A közlekedési, távközlési dolgozók, valamint az áram, víz, gázszolgáltatók esetében akkor kerülhet sor munkabeszüntetésre, ha a lakosság számára az ?elégséges? szolgáltatást még a sztrájk közben is tudják biztosítani.

Sztrájk akkor sem indítható, ha kollektív szerződés megváltoztatására irányul, és akkor sem, ha a munkabeszüntetés veszélyeztetné az életet, a testi épséget vagy a környezetet; és természetesen jogellenes az Alkotmányba ütköző cél érdekében indított sztrájk is.

Borovitz Tamás

Rajz: Kis György