Míg 2006-ban a válaszadó cégek 26 százaléka nyilatkozta magáról, hogy cafeteria-rendszer keretében nyújt valamilyen adómentes juttatást, addig 2008-ban már a vállalkozások 58 százaléka használja a béren kívüli juttatások rendszerét - derül ki az Accor Services kutatásából.

A béren kívüli juttatások összege szintén emelkedett a két évvel ezelőtti adatokhoz képest. Megduplázódott (18,1 százalékra) a 241-360 ezer forint közötti éves cafeteria keretet adó cégek aránya, a 120 ezer forint alatti keretet biztosító cégek aránya pedig 12 százalékkal (15,2 százalékra) csökkent.

Magyarországon nem jellemző a gyermekmunka, azonban az idén a munkaügyi ellenőrzések során eddig már tíz 15 év alatti "gyermekmunkást" találtak hat különböző munkáltatónál - mondta Simon Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára pénteken Budapesten, a kormányszóvivői tájékoztatón.

Simon Gábor tájékoztatása szerint a múlt évben 18 munkáltatónál 22 gyermek, míg 2006-ban 13 munkáltatónál 27 gyermekkorú foglalkoztatására derített fényt a munkaügyi ellenőrzés. 

Közhasznú és közcélú foglalkoztatottak is gondoskodnak a közbiztonságról a Borsod megyei Kesznyétenben - olvasható a pénteki Észak-Magyarországban.

A munkaügyi központ tiszaújvárosi kirendeltségéhez nyújtott be kérelmet a kesznyéteni polgármester ahhoz, hogy biztosítani tudja a településen a lakosság és az önkormányzati intézmények biztonságát.

A Szlovákiában végrehajtott szociális reform tanulmányozására és tapasztalatgyűjtésre a szomszédos országba utazott az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) ötfős delegációja; találkoznak többek között a szociális miniszterrel, kormánytagokkal és civil szervezeti vezetőkkel.

Kolompár Orbán, az OCÖ elnöke azt mondta, a Szlovákiában összegyűjtött tapasztalatok és a Magyarországon júniusban kezdeményezett széles körű társadalmi párbeszéd során kialakult álláspontok összevetését követően alakítják ki nyár végére reformjavaslatukat, amit törvényjavaslat formájában juttatnak el az Országgyűlésnek.

A reálkeresetek első öt havi adatai megerősítették azt a várakozást, miszerint a jegybank júliusban nem emeli az alapkamatot - mondták makrogazdasági elemzők.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtöki közlése szerint a január?májusi reálkereset - a fogyasztóiár-index 6,9 százalékos növekedése mellett - 0,3 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A fő irányvonalakban egyetértünk a vajdával, a részletekben is közel van az álláspontunk - nyilatkozta Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter az Észak-Magyarországnak, azt követően, hogy a lap hírt adott a borsodi cigányvajda kezdeményezéséről.

A vajda az ország gazdasági, szociális és munkaügyi helyzetének javítása érdekében levelet írt a miniszterelnöknek.     

Teljesen átláthatóvá akarja tenni a kormányzat a rendszeres szociális segély és a közcélú foglalkoztatás kasszáját - mondta Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter a Vasárnapi Hírek című hetilap legfrissebb számában megjelent interjújában.

A tárcavezető új intézkedések bevezetését ígérte, amelyek megszüntetnék az önkormányzatok ellenérdekeltségét a közfoglalkoztatásban. Úgy kellene átformálni a szociális rendszert, hogy egyértelművé váljon: legális munkát vállalni érdemesebb, sőt muszáj - jelentette ki a szakminiszter.

A szociális minisztérium arra törekszik, hogy az ország 47 hátrányos helyzetű kistérségében lehetőség szerint mindenhol legyen a munkaügyi központoknak kirendeltsége.

Erről Tarcsi Gyula, a Miniszterelnöki Hivatal igazgatási szakállamtitkára beszélt, amikor átadta a sarkadi kistérség munkaügyi kirendeltségét.

Magyarországon a költségvetési kiadások között még mindig legnagyobb súllyal a nyugdíj és a szociális kiadások szerepelnek, a GDP 9,8 százalékát teszik ki; ez az arány a másik három visegrádi országban mindössze 5,5 százalék - írja a Napi Gazdaság az Aviva Életbiztosító által készített nemzetközi felmérést ismertetve.

A kutatásban részt vevők közül a 45 és 54 év közötti korosztályban a legmagasabb az aránya - 86 százalék - azoknak, akik úgy vélik, amikor nyugdíjba mennek, az államtól kapott ellátás mértéke nem lesz elegendő a korábbi életszínvonaluk fenntartásához. 

Magyarországon átlagosan 12-46 százalékkal keres többet egy férfi, mint egy női munkavállaló -  ez derül ki a merces.hu legutóbbi felméréséből.

 Átlagosan 12-46 százalékkal keresnek többet a férfiak, de a hölgyek hátránya a végzettség szintjének emelkedésével egyre nő: az érettségizettek körében 27 százalék, a főiskolát végzettek között 35 százalék, az egyetemi diplomával rendelkezők között pedig már 41 százalék.